Kategória: Terméktesztek

Ha már tesztelünk akkor teszteljünk rendesen nemdebár! Valamikor vettem ebnek Pedigree Garavy bonest, azt is megkóstoltam és az a fura érzésem támadt, hogy homokot is kevertek bele. A fogaim között sercegtek ezek a valamik, lehet, hogy csak “fogmosás” céljából de nem voltam elragadtatva tőlük.

Tegnap ellátogattunk ebestől a közeli pet shopba, póráz szemlére, de csak egy vékony fényvisszaverőset vettem neki, mert “normális” mindennapi viselős nem volt megfelelő. Legutóbbi pórázrágási akciója óta (útólag elmesélve, ne vesszen el ezen csínytevése sem) kölcsön pórázzal sétálunk, ezt az “állapotot” szerettem volna megszüntetni. Helyette  egy bőr nyakörvet  kapott, “itthonit”, bár időnként a rövidebb sétákra is viszem vele. Hadd szokja, hogy a lábhoz az “lábhoz”-t jelent és nem a fojtó nyakörvvel van kapcsolatban.

De térjünk csak a lényegre. A kutya kekszek. Nem volt ömlesztett eb keksz, így egy “Oscar Back Mix”  zacsit vettem meg neki.

Ezen zacsiban 5 féle fajta keksz található:

A csomagolásról meg a következőket tudhatjuk meg:

“A keményre sütött ropogós kutya csontok hozzájárulnak a fogak ápolásához és tisztításához. Természetes módon erősítik az állkapcsot és az ínyt” (csont formájú kekszecskék)

“a jóízű velős csontok létfontosságú ásványokat tartalmaznak” (gondolom a hordócskákra érti a velős csontot..

“a ropogós rágcsálósarkok (huh???) könnyen emészthetőek és hozzájárulnak a kutyája jólétéhez. A rágcsálás edzi a rágóizomzatot” Na igen… ez pontosabban a kis négyzet alakú kekszre vonatkozik.

“a jóízű ropiszíveket kímélő módon sütjük meg, hogy megmaradjanak a vitaminok. A napi táplálék bevitel a faj igényeinek megfelelő kiegészítője” –

a második mondat azért amolyan “MIT MONDTÁL???? hogymivan??” mert valahol se eleje, se vége és nem is nagyon mond semmit ami logikus lenne… Valaki nagyon sietett a lefordítással. Elolvastam többször is de még mindig semmi értelmet nem érzek ezen mondatból, de ha ők mondják hát akkor legyen :))

A biszkitek közül a csontocskák és a rágcsálósarkok nyerték el tetszésemet. A hordócskát (vagy velős csontnak nevezett izét) próbáltam megkóstolni de valahol nem ment, a rózsaszín szívecskékhez meg.. nem volt gusztusom. Valahol olyan téglapor színe van, hogy azt mondtam inkább nem… Maradjak vitaminok nélkül de nem kérek.  Alapvetően “nem rossz”. Ha nem lenne mit egyek egyebet, nem dobnám a szemétre… háborúban és ínség idején kiváló táplálék válhat belőle.

Ja… PrezLee nagyon szereti, a hordocskákkal azonban ő sincs igazán megelégedve.

Azt azonban nem értem miért fontos az ebnek rózsaszín szívecske, csontocska vagy hordócska formákkal kínlódni. Úgysem tudja, nem lenne egyszerűbb mind például “rágcsálósarkok”-at gyártani? Egy nagy gép csak felvagdossa és kész. Na miiiiiiidegy 😀 Végül is akkor milyen nehéz lenne elmondani hogy melyik kis rágcsálósarok nyerte meg a tetszését az embernek, ebnek egyaránt…

Az összetevők listáját nem is merem elolvasni…ki tudja mi a fészkes fenék vannak benne… de, ezt sem hagyhatjuk ki, lássuk csak:

Azt hiszem jobb lett volna ha el se olvasom!!! Mindenféle állati és növényi melléktermékkel van megtömve… vajon az mit takar? Végül is a párizsi se sokkal jobb…

U.I. Nagyon dögös kifejezés ez a “rágcsálósarkok” minduntalan egy szoba jut eszembe, amelynek minden sarkában kisegerek tanyáznak…

Tegnap előtt megfürdettem az ebemet, azóta nem győzőm csodálni, nézem nézem és nem hiszek a szememnek, hogy mennyire fényes, csilli-vili lett őkegyelme. Séta közben, alvás közben, evés közben csak nézem és még meg is tapogatom az oldalát, hogy jééééé  nemcsak csillog de selymes is!

Azt mondják, hogy kíváncsinak lenni jó, de az ember hamarabb megöregszik. De az sem megoldás, hogy az ember sokáig hagyja, hogy az oldalát mind bökje a kíváncsiság. Elmélkedtem egy csöppet és azt mondtam magamban, egy életem, egy halálom, de a kutyasampont kipróbálom. És lőn.  A Sanal Choco Drops esete óta kicsit másként nézek az ebeknek készült termékekre, hiszen azóta se ettem olyan finom csokit. Pedig igazán még olyan “exploding” csokit is megkóstoltam és az nagyon vicces ahogyan a buborékok pattognak, de nem annyira finom.

Az igazat megvallva azon filozofáltam magamban, hogy elvégre és utóvégre, pár dolog történhet csak… vagy beválik vagy nem válik be, nekifogok ugatni, legrosszabb esetben kihullik a hajam… mi más történhetne?  Valahol 😀 arra számítottam, hogy szép fényes, selymes pihe puha lesz az én hajam is… na nem lett épp olyan.  Csak most pontosan nem tudom, hogy miért. Az történt ugyanis, hogy megmostam a hajam a kutya samponnal… semmi furcsa jelenséget nem észleltem… nem változtam hirtelen kutyává, nem kezdtem el azon nyomban ugatni sem, de olyan furcsa érzésem támadt mintha nem mostam volna meg a hajamat… sakkor előkaptam a már bevált embereknek való sampont és megmostam azzal is. Persze mikor ezen túlestem mérgelődtem egy sort, hogy nem kellett volna, hiszen tudni akartam milyen lesz a hajam a kutyasampontól, és tűrnöm kellett volna másnapig, de már késő volt. Sakkor eldöntöttem kérem szépen, hogy még egyszer meg fogom próbálni. Majd beszámolok.