Kategória: Ontopic

Ma viszem oltani a “kis ördögöt”, s utána még pár nap amíg nem mehetünk ki. Annyi energiája van, hogy az hihetetlen 😀 és egyre nehezebb “kordában” tartani csak a lakásban.

A harapások szinte teljesen megszűntek, lehet még egyszer-kétszer egy nap megtörténik, de messzemenőleg gyengédebben teszi, és a “szépen”-re abbahagyja.

Megtanultuk a “pfuj”-t, és nem bántja a növényeket sem… ha meg próbálkozik akkor egy sima “pfuj” és máris megy tovább a játékai fele. Ugyanúgy nem szabad bántani a kanapét sem, az asztalterítőt, és sajnos egy lakásban található dolgok 90%-át…

A wczés kb felénél jelzi ha akar kimenni, kakinál mindenképpen, pisilni még pisil a házba itt ott, de van amikor már ezért is nyafog, vakkant.

Nagyon édes, hogy még nem fogta fel az én magasságomat. Sokszor ha állok nem vesz észre 100%-an, ellenben ha leguggolok menten hozzám szalad.

Most kezdtük játékosan gyakorolni a fekszik-et is, illetve a helyedre parancsot. Na meg azt, hogy az ételhez csak akkor nyúljon, ha megkapta rá az engedélyt. Persze ezek a gyakorlatozások napi néhány perc, és csak addig amíg még látszik rajta, hogy élvezi az egészet.

9 nap alatt szerintem ezek nagy eredmények…

Ma olyan 15 percnyit eljátszott egyedül. Az összevissza cipelhető, rágható, megugatható dolgok között válogatott, hol a két literes flakonját zörögtette, hol a labdával jött ment, majd áttért egy rossz műanyag pohárra amelyet mint szájkosarat viselve rohangál fel és alá. Ezután megunta és jött hozzám. Még egy kicsit játszottunk a labdával, gurítottam neki végül elbágyadtan leroskadt mellém. Ez már azt jelzi hogy nincs kedve játszani, hát akkor abbamaradt az egész.

A párom elment itthonról, így megint kettesben maradtunk a csemetémmel. Délelőtt átmentem szomszédolni egy kávéra, természetesen kutyástól, és most nem kettő, hanem három gyermek zsibongott… 😀  El nem tudom mondani mennyire örvendek, hogy igazából figyelmen kívül hagyja őket, hogy nem ijed meg tőlük, és elvan bármi egyébbel amikor kettő vagy három teli torokból ordító gyermek ugrál egyik kanapéról a másikra.

Ha akartam volna se kereshettem volna jobb gyermekes családot… a gyerekeknek is jót tesz, és a kutyának is jót tesz. Még félnek tőle, ha elindul feléjük (nem utánuk) akkor ugranak fel ágyra, fotelre, ő meg csak megnézi őket és folytatja az útját a soros játék felé…

Délután nem nagyon volt kedvem se semmire, így átmentem meginni egy két sört… Én mondtam, hogy a kutyát miden percben szemmel kell követni mert borzalmasan kíváncsi és mindennel jár 😀 nem hittek nekem, és az egyik virágos láda kárt szenvedett… 3x. Egyszer véletlenül én léptem rá, utána a PrezLee bepótolta kétszer …

Ugyancsak nem akarták elhinni, hogy jelzi, ha ki akar menni… Egy adott pillanatban elkezdett rettenetesen nyűgölődni, nyafogni és akkor már vittem is ki. Fél perc szaglászás az udvaron és máris elvégezte a dolgát.

Jön, hogy nekifogjak “madarakat fogni”, erre a meglepetésre még én se számítottam… tudom, hogy könnyen tanulnak de ennyire????

Egyszerűen nem találok szavakat… A most már két hónapos doberman kölyök félig szobatiszta! Pontosan egy hete van itthon, és ma volt a második reggel, hogy nem kellett takarítsak a szobába… hanem levittem a helyére és ott végezte el a dolgát. Ma csak kétszer pisikált be, a nagy dolgát már lent végezte el. És nem egyszer jelezte, hogy valami nincs rendben. Az ajtó előtt állt, és egyet-kettőt nyöszörgött…

Ha saját magától mehetne ki az udvarra akkor merem állítani hogy teljesen az lenne… Elsősorban még nagyon picike, és szidás mentesen jutottunk el idáig. Minden egyes ébredés után, hagyom, hogy egyet nyújtózzon, majd leviszem a wcző helyre. Itt megvárom amíg elvégzi a dolgát és nagyon örvendek neki utána!

Fantasztikus egy eredmény, azt hittem még fel se fogja.

Két hét múlva ilyenkor remélhetőleg szép idő lesz, és PrezLee rohangálni fog a kertben. Addig is valahogy ki kell bírni, hogy csak a lakásban tartózkodhat. Amíg nincsenek meg az oltásai szigorúan tilos kivinnem, és elég kínos egy ekkora energiával rendelkező kölyköt kifárasztani  az ébrenlét félóráiban, óráiban…

Annak ellenére, hogy a lakás nagy, még sincs elég helye, hogy szabadon bolondozhasson, ugrálhasson, mert folyton valamit nem szabad… a növényes ládákat nem szabad, a cserepeket nem szabad, a kanapét nem szabad, a drótokat nem szabad, szóval rettenetesen sok a nem szabad. Na de valahogy kibírjuk…

Ma egy hete volt az első nap itthon, szépen kettesben töltöttük a hétvégét, mivel a párom elutazott… Nyugis szombat vasárnap, volt az, ez már kevéssé 😀 rengeteg dolgom van, egy jó része ennek a rengetegnek kizárólag a kutyus miatt van. DE nem bánom, és nem mérgelődöm, hogy mindezeket el kell végeznem… Lábtörlő mosás, szőnyeg pucolás,  folyosó feltörlése, konyha,  szoba feltörlése…Már elvégeztem a kutya wc körüli takarítást. Kicsit büdös volt, de csak az a rész, ahol direkt hagytam “szag mintát”, hogy oda vonzódjon inkább. A többit (csak normális kaki szagot)  aránylag könnyen elviseltem, még csak hányingerem sem támadt… bár ettől eléggé rettegtem, ugyanis különböző szagokra rendkívül könnyen tudok hányni…

Igyekszem neki beszerezni modern kutya játékokat is persze, de adok neki mindenfélét amivel nem okozhat kárt magába… Jelenleg van egy félliteres kocka flakonja, benne valami apróság ami zörög, egy kerek flakon ami sokkal puhább mint az első, egy 2.5 literes flakonja amit gurit és kerget a szobába, majd hurcol ide oda, egy kötél darab, egy bőr darab, egy másik kötél amire rongy van kötve, teniszlabda, műcsont…

Aztán vannak az egyszer használatos játékok… ilyen például az összetekert újságpapír, üres cigarettás doboz, szalvéta.

A garázsban harcol egy félig homokkal teli rafia zsákkal, egy munkás kesztyűvel ami be van szorulva és csak rángatni tudja.

Ma talált egy pindurka műanyag “cserepet”, de mivel lopta, elvettem tőle, jól kimosom, majd odaadom neki, mert elragadtatva rohangált vele, mintha szájkosara lenne…