Kategória: Ontopic

A séta ma sajnos elmarad… az eső lába lóg a levegőbe, és nem akármilyen esőnek néz ki… hanem valami elég kemény zuhénak. A sétával nem lenne baj, a sétáltatóhely távolságával van csak… kb fél óra amíg oda elérünk, így ha megered az eső amíg hazaérnénk biztos bőrig áznánk. Namármost ma erre nekem nincs semmi kedvem. Kicsit idegesítenek bizonyos dolgok, rosszkedvű vagyok, PrezLee alszik, (szerencsére :D) így nyugodtan elmélkedhetek egy cseppet…

Például azon, hogy egyes idősebb személyek miért tartják fölöttébb fontosnak, hogy amikor azt mondom a kutyának “ülsz” akkor rögtön ők is rákontrázzanak. Néha komolyan az az érzésem támad, hogy azt hiszik, ha ők nem mondják akkor nem lesz semmi abból amit én mondok. Eh igen, idegesit ez a viselkedésük. De nagyjából két lehetőségem van: kicsapom a nagy hisztit, hogy hagyják abba, a kutya nem süket és nincs szükség arra, hogy amiket én mondok neki azt ők is szajkózzák, és akkor természetesen kitőr a családi patália és bár igazam van mégis megsértődnek… vagy ahogy PrezLee is eresszem el a fülem mellett és ne törődjek vele… valószínűleg a második megoldás mellett maradok. Előbb utóbb csak megnövünk mi PrezLeevel és akkor mindenki mondogathat bármit 😀 főleg ha úgy fog viselkedni mint Tedi kutyám…

Ez nagyon érdekes volt… hiszen a családban édesapámat is elfogadta mint főnököt, sőt kimondottan félt tőle. Egy alkalommal elutaztam valahova, a kutyát meg náluk hagytam falun. Mikor hazaérkeztem édesapám büszkén mesélte, hogy mennyire szótfogadó volt a kutya… és be is akarta mutatni azzal, hogy helyreküldi. No igen… csak azt az egyet nem vette figyelembe, hogy hazaértem én, és ezzel az uralmának teljesen vége szakadt. Tedi többet a füle botját se mozgatta édesapám parancsaira, nem ment a helyére. Persze lett nagy nevetés mert amikor én küldtem, ment,  azonnal minden tiltakozás vagy nógatás nélkül… igen így volt ez a helyén.

5.13 perc van. Olyan förtelmesen meleg, hogy alig bírom elviselni. Mennék egyet tekeregni az ebbel, de ebbe a szörnyű hőségbe vétek kivinni a napra. El van ő is nyúlva az egyik valamennyire hűvösebb szobába. Neki sincs igazán kedve semmire. No nem is csodálkozom. Még a fejem is fáj a melegtől… majd este meglátom milyen lesz az idő.

Nem tudom mit művelt az úrfi, mert éppen nem néztem rá, próbáltam dolgozni, de azelőtt fél percel még a csontját rágcsálta az asztal másik oldalán. Gondolom beleakadhatott a kábelbe, mert nem szokta a kábeleket bántani… de egyszer csak hallom, hogy dübörgés hatalmas koppanás, PrezLee elugrik majd mint aki rossz fát tett a tűzre lefekszik és néz azokkal a bizonyos szemekkel… na felkaptam a skennert, visszadugtam elindult, oszt kipróbáltam és megy…szóval kár nem történt, de végül is igazam lett… olcsó skennert kell venni, ha elromlik az ördögöt se érdekli 😀

Lehet még csak nem is volt hibás… de azért egy haragos “mit csináltál-t!!!” kiáltottam neki… de inkább ijedtségből 😀

és egy kacsintós kép

Holnap majd érkezik a többi fotó is…

Olyan este 9 fele szokta vinni édesapám egy sétára Balázs kutyát. PrezLeenek le van tiltva az udvarnak az a része ahol az tartózkodik, mert állandóan bosszantja, de egy földig üveges ajtón mindent lát. És észrevette amint édesapám elengedi a nagykutyát majd kimegy vele a kapun. Nekifogott hisztizni, hogy biza ő is akar… mindenáron, most, és szó se lehet róla, hogy erről a mókáról lemaradjon. De az ajtón nem tudott kimenni… gondolt egyet s meg akarta próbálni az ablakon.

Olyan megindulásban volt, hogy egyetlen mozdulattal ugrott fel az ágyra, az ágyról meg egyenesen az ablakba, hogy na de biza ő ott kiszökik és megy is, meg se áll amíg utol nem éri őket… Meglepetés.. mert az ablakon szúnyogháló van, arról kissé visszapattant, ami adott nekem időt arra, hogy a röhögés közepette leszedjem onnan… végül megadtam magam… valami felsőt kaptam éppen magamra és úgy ahogy voltam papucsba elindultam az ajtó fele.

Azt az örömtáncot amit járt nem lehet leírni. A kapuig rohant, vissza, megint a kapu megint vissza… majd kinyitottam és mint a szélvész iramodott édesapám után. Szerencsére ez az utca olyan, hogy naponta elmegy 2-3 autó, az is korábbi időben és lassan. Ez idő tájt már nem szoktak járni, így a kutyák póráz nélkül, szabadon vannak sétáltatva.

Elrohant, utolérte őket, hisz még nem voltak messze, majd örömébe visszarohant és játszott egy kicsit Balázzsal…