Apukám szokta mondogatni, hogy ez a kutya, mármint PrezLee biztos Duracell elemekkel működik mert mindenki kidől mellőle de ő még mindig rohan és pörög. Még csak kezdem fogni a fejemet, hogy milyen nehéz tél áll előttünk, mert ugye nem fogunk tudni két három órát kint ülni és lötyögni olyan gyakran mint igényelné, na meg én utálom a telet ráadásnak… és bezárva a szobába hát rémes lesz. Na nem baj, huzigáljuk majd a rongyot óra hosszat a szobában, legalább a fűtéssel simán spórolhatok majd, hiszen mindig kell rongyot rázogatni, ne unatkozzon eb, ő meg visszacibál, kész sport, kimelegszem minek akkor fűtés???
De rémes lesz… Tavaly még volt valahogy, mert azért mégiscsak egy félig meddig gyerek kutya volt, elég sokat aludt… és azért hamarabb kifáradt.
Na majd csak lesz valahogy. Ezeddig a legbosszantóbb az, hogy mikor indulhatnékja van, mert unatkozik például, megy az ajtóhoz nyitja ki és indul el a lakás többi fűtetlen részébe felfedező útra. Persze az ajtót nyitva hagyja, emiatt jön be a hideg, abba kell hagyjam a munkát, visszakísérjem a tekergőt, becsukjam az ajtót, egy két irgum burgummal leteremtsem az ebet, helyre kísérjem, majd visszaüljek és kezdjek azon gondolkozni, hogy vajon hol is hagytam abba az egészet….
Hogy is mondjam 😀 ennek rigli lesz a vége. Pénteken voltam Baumaxba és a vicces az volt, hogy nem találtam… Na legközelebb addig keresem amíg meglelem.
