Hogy nekem milyen egy jó fej dobermannom van! Hát nézzétek ezeket a fotókat! Nem jó fej?
nekem teccik zongorázni??? hee???
itt olyan gangszteres!
Na vajon mi??? Foto, fénykép, photo, image, picture, pikcsár… aki ebből nem érti az úgyse fogja megérteni
Hogy nekem milyen egy jó fej dobermannom van! Hát nézzétek ezeket a fotókat! Nem jó fej?
nekem teccik zongorázni??? hee???
itt olyan gangszteres!
Amikor nagyon nagyon unom PrezLeenek a szórakoztatását akkor kell valamit okoskodjak amivel lefoglalja magát. Na tegnap előtt sikerült. Van neki a rongyija. Amit cibálni kell. Ezzel eljátszana napokat egyhuzamban. De bevallom, ez RÉMESEN egy unalmas játék. Komolyan na! Egy ideig játszom vele de nagyon meguntam már. Ezért fogtam a rongyot és az egyik kerekes irodaszék karfájára kötöztem. Egy jó félórát elfoglalta magát. Kezdetben ugye el akarta venni a rongyot, de ahogy húzta ment utána a szék is. Erre elengedte és nézte, majd megint próbálkozott, megint húzta megint ment a szék. Végül helyben állt és megpróbálta lerágni a rongyot a karfáról.
Végül csak sikerült leügyeskednie onnan, majd boldogan hozta, hogy NAAA JÁTSZUNK????? DOOOOOOOOHHHHHH!!!
itt még nem érti …
ha húzom, jön a szék is… mi a fene????
Cöcöcöcöcöcö… Készítettem pászkacsintát. Valami a palacsinta és a pászka között. Meglett, megkóstoltam, a fele finom, a másik fele sületlen. A másik felét még visszatettem a lerbe. Azonban a sült felét akartam fotózni. Szépen felszeleteltem, tányérra raktam. PrezLee persze ott ücsörgött és “segített”. Elkészült pár kép, majd beszaladtam valamiért a gép elé. A gasztronómiai műalkotásom persze az asztalon maradt. Nem sokáig. Megzabálta PrezLee a fotótémát.
ééééééén????? ártatlan vagyok!
Végre egy pozítiv kritika a főztömre!
Most nézek hátra, ugyanis gyanusan csendben van… Na igen, ha alszik akkor érthető a csend, ha nem alszik akkor valamit működik! Most aludt.
Így…
Miután kirohanták magukat, meg kifáradtak, Győző kevélyen elfoglalta a közösen ásott gödröt (az első lábai körül van egy jó fél méteres mélyedés, azért az a suta pozíció… PrezLee meg az orrával lebökte a veder tetejéről a lapátot, majd párnának használta a homokkal teli vedret…
Kimentünk falura… persze a kisutca elejétől PrezLee már visított a kocsiban. Meg kell várnia amíg behúzok az udvarra és a kapu be van csukva. Na de most elkaptam az első másodperceket, amikor Győző jött üdvözölni PrezLeet…
Ezek a fotók úgy készültek, hogy még ki se szálltam a kocsiból, csak kikaptam a gépet, kinyúltam az ablakon és vaktában eresztettem, hogy menjen…
Naaaaagyon hiányoztál!
Hogy te milyen szép vagy 😀
Gyere már játszani!