Na vajon mi??? Foto, fénykép, photo, image, picture, pikcsár… aki ebből nem érti az úgyse fogja megérteni
A förtelmes kék valami ősrégi játék paróka szerűség, persze 100% nylon, amelyről egyöntetű döntés született, hogy biza ki kell dobni…. De minek kidobni valamit csak úgy mikor ez a kis bolond még eljátszhat vele 10 percet és utána is ki lehet dobni. Így is történt, odadobtuk neki, ő meg annyira boldog lett, hogy az ővé lehet, hogy díszköröket kezdett rohanni az udvaron és a konyhába. íme néhány kép a förtelmes kékkel:
Anyukám kipakolt egyik szekrényből, amely már tele volt olyan ruhákkal amiket évek óta nem hordanak, de a “falun mindenre szükség van” és a “talán majd egyszer felvesszük” elvek alapján mégis egy szekrényrevaló olyan ruha gyűlt össze amelyet évek óta nem használt senki. Megjegyzem, hogy ez a gyűjtési mánia már évek óta létezik, mielőtt kiköltöztek volna (két törzskönyves városi) falura…
A lényeg az, hogy a szoba egyre csak telt meg kabátokkal, szoknyákkal, ruhákkal, és mindenféle egyéb valamikor hasznos ruha neművel… PrezLee ki be rohangált és állandóan a kupac tetején foglalt helyet. Majd mikor a fejére “zuhant” egy újabb ruha akkor vágtatott egy kört és visszarohat a kupacra. Volt, hogy elhurcolta a ruhát a konyháig, volt hogy meg se várta a következőt és rohant egy sort, de mindenesetre rettenetesen élvezte a felfordulást.
Egy adott pillanatban egy förtelmes kék játékparóka bukkant elő. Gondolom ilyen 20-30 évvel ezelőtti szilveszteri móka része lehetett valamikor, és ez annyira megtetszett az ebnek, hogy félórát rohant vele. Erről készítettem pár fotót is, de a háromnegyedén nem látszott semmi… a sebessége miatt.
Természetesen a Dobermann munkakutya, így PrezLee úrfi is kivette a részét a munkából… segített zsákolni a ruhákat aminek az lett a vége, hogy a zsákok fele kihasadt, a táskámba bekerült a nyuszija, aztán mint aki jól végezte dolgát végighasalt és le is csúszott a frissen bezárt zsákokról. Majd kirámolta az összes ruhámat az asztal alatt levő zacskóból, eszébe jutott, hogy rég nem lopott el semmi lábbelit, így ezt is megtette hirtelen.
Persze lehettem volna gonosz és kirakhattam volna a szobából amíg be nem fejezzük a dolgunkat, de minek? Hiszen a ruhák a kukába landolnak, a takarításnak egyszer csak vége lesz, és mit számit az ha a “segítsége” miatt épp egy félórával később?? Na meg nem mindegy ha unalmasan pakol az ember vagy jól elszórakozik az eb hülyeségein…
Olyan jó volt látni a kis ördögöt benne!
A fotók:
Most már tisztán látszik, hogy jól van 😀 Azt, hogy jól van onnan tudom 100% megállapítani, hogy rosszalkodik. Vagyis lelopta a rövid nadrágom a szék támlájáról, majd elhurcolta a szoba közepére, de itt meggondolta magát, és inkább a szék lábát kezdte rágni. Mindez nem volt elég, lecipeltem pisikálni, természetesen még ölbe, mert azért le van gyengülve, és mikor visszajöttünk előhozta a rettenetes rózsaszín majmot… ezután mese nincs játszani kellett vele egy 10 percet, majd úgy döntött ideje megpróbálni az ágyra mászni…készült is egy pár kép..
Nem is igazán kell sok szöveget hozzáfűzni … kirohangálta magát, barátkozott más kutyákkal, emberekkel, most totál ki van nyúlva és alszik.
Ismét voltunk Feri bácsinál és egy hatalmasat játszott Fruzsival… rengeteget nevettünk a két bolond eben, főleg akkor amikor PrezLee nekifogott a kocsi körül rohanni körbe, leírva vagy 3-4 kört amíg végre rájött, hogy egyedül szalad… mert Fruzsi már rég mellettünk tanyázott… de PrezLee ezt nem figyelte, és látszott, hogy valahonnan a kocsi mögül várja felbukkanni, majd tovább rohant eszetlenül. A képek nem sikerültek a legjobban, de sebaj a játék heve látszik… no meg az, hogy mekkorát nőtt a kis herceg az utóbbi játék óta :O
