Szerző: PrezLee

Hát PrezLeevel nem lehet bírni amikor a szemcseppről van szó. Se lefogni, se szép szóval meggyőzni nem tudom, hogy tulajdonképpen a szemcsepp az JÓÓÓÓÓ… mert ő úgy gondolja, hogy ez egy marhaság és sehogyan se fogja fel miért akarom azt a hideg nedves löttyöt a szemébe csepegtetni… A mai nagy harc eredménye…2 csepp a bundájára, egy fél csepp a bal szemébe… a jobb szeme közelébe se tudtam férkőzni miután sikerült átvernem a bal szemével…Tiszta röhej ahogyan ugrál és hadakozik a szemcseppezés ellen… Majdnem felborítottunk egy virágot, oszt szinte leestünk, de ő keményen ficánkol és nem hagyja magát.

Az a bosszantó csak, hogy majdnem teljesen megszünt a csipássága… és még egy két napig kéne folytassam, hogy elméletileg teljesen elmúljon…de hát esélytelen vagyok jelen pillanatban vele szemben… Meg fogom várni amíg alszik. 😀 Lehet, hogy cserében megharap, de akkor is fog kapni szemcseppet…

ÁÁÁÁ nem…csak nagyon koszos barna PrezLee…Ugye randa idő van kint…az eső hol csepereg hol nem csepereg ő se tudja mit akar…nagyon lóg a lába a levegőben, de azért mégsem…A szokásos délutáni séta…tervezve volt a Fellegvár, de aztán mégis Szamospart let belőle. PrezLee csont rossz, mint a bűn, huzigál, rángat, pórázt cibál, kabátom ujját rángatja… addig addig amíg kapott egyet a fejére. Ez persze nem állítja le, azt hiszi játszunk, még jobban belendül…na végre elérünk a Szamospartra…az egyik oldalon végigsétálunk a kék hídig semmi jelentősebb történés nélkül…a hídon is majdnem átmegyünk minden gond nélkül…ám a híd közepén… egy kis göndörszőrű ebecske úgy dönt, hogy PrezLee után menni jó.

Nem örvendek annyira mint PrezLee…mert alig tudunk átkelni a hídon, ugye PrezLee azonnal és ott és pont akkor már játszana is az új baráttal…na végül átvergődünk ott is, tovább a Szamos mentén hátrafele, végre elengedem az ebet, nagy rohangálás a másik kutyával…minden szép, és minden jó, kivétel, hogy az összes pocsolyába beleugrál…majd eszébe jutok…és hevesen üdvözöl…most már nem csak PrezLee sáros…mindenhol, hanem én is. Szemből jön egy néni…hoz pórázon két kutyát…ugye az illem azt mondja, hogy vegyem én is kötélre az ebemet…nagy nehezen sikerül is, erre persze szól, hogy ejsze a másik kutyámat is fogjam meg…mondom neki, sajnálom az nem az enyém, boldoguljon vele ahogy tud, majd elmegyek. Kis idő mulva a kis göndör mégiscsak velünk tart…és még egy adag játék következik. PrezLee olyan koszos hogy negativ dalmatának néz ki… és annyira belefeledkezik a játékba, hogy engem teljesen elfelejt…még akkor se érdekelte, hogy merre vagyok, amikor borzasztóan messze került már… persze a dűhroham már kezdett erőt venni rajtam…nagy nehezen visszaordítottam az ebet, észbe kapott és valamennyire visszajött…a kis süket képes lett volna elmenni a kóbor göndörrel… na jó, elegem lett az egész nyavalyás sáros mai napból és visszafele fordultam…persze PrezLee akadékoskodott, majdnem rekedtre ordítottam magamat mire sikerült ismét befognom…jött szemből ismét egy másik pórázos kutya…és szerencsére megszabadultunk a kis göndörtől.

Mire hazaértem…nyakig sáros voltam én is. Kabát, nadrág, minden minden csupa sár. Ja és PrezLee…hát eszméletlenül koszos…többet a büdős életbe nem megyek a Szamospartra mikor nem száraz az idő!!! Na sebaj úrfi fürdés lesz a vége…és bepakolom a kádba…ami a rettenetes nagy sulyával nem éppen játék már…kiugrik…visszapakolom…sikerül bevizeznem, behaboznom…mikor MEGINT KIUGRIK!!! Azt hittem a lapos gutta ott üt meg helyben és nagyon… na akkor ismét vissza…most már mindenem vizes, habos és kutyaszörös, a fürdőszoba meg uszik… Nagy nehezen sikerült befejeznem a fürdetést…most következik hogy minden göncömet kimossam és magam is végre a kádba vessem magamat… fárasztóak ezek a sáros esős őszi napok…

Ma azzal a fontos feladattal foglalatoskodtam, hogy rendet raktam a gépemen…mindenféle sziri szarival volt tele, egy csomó ott maradt dolgokkal…és természetesen “bekáp”-okat készítettem pár fontos dologról. Többek között a PrezLeeről készült fotóanyagról. Mert ugye abból van rengeteg ám…Amióta megvan az eb összesen 4 GB. Természetesen “feláldoztam” egy DVD-t erre, nem telt meg, hiszen az utóbbi mentés óta “csak” 1,2 GB új anyag gyűlt…De inkább legyen meg, mint elvesszen…

Közben felfedeztem azt is, hogy a CD az nem DVD 😀

Hogy ezt a nagy teljesítményt hogyan sikerült elérnem…azon magam is csodálkozom 😀 .Az történt ugyanis, hogy van egy “lajtszrkájbos” dvd írom. (LightScribe — >googli annak akit érdekli hogy mi is ez) ez meg olyan különlegességre képes, hogy a cd-dvd másik oldalára tud rajzolni…persze ha van olyan CD ami ezt kibírja…Vagy DVD… Van egy doboz ilyen lemezem…és sokáig meg voltam győződve, hogy azok biza DVD-k. Párszor benyomtam a divájszba és adtam, hogy DVD mennyiségű anyagot irjon csak rá szépen…A gép meg okoskodott: rossz a lemez.

Kicseréltem, tessék másik…az se tetszett neki…nszer probalkoztam és mindig makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy rossz a lemez… és egyszer csak megnéztem jobban magamnak..hát igen, CD-re ne is probáljak DVD-t írni mert a kettő nem egy és ugyanaz…

Vicces, hiszen mindezt igenis tudtam, annyira szőke azért nem vagyok 😀

PrezLee egy örökmozgó, enyhén hiperaktiv dobermann… mindig keres, mindig kutat valamit, még akkor sem lehetek biztos, hogy nem valami hülyeségben töri a fejét amikor alszik! Mert ugye ma bebizonyította, hogy hangtalanul képes az ágyra mászni és ott el is aludni…

A ma délutáni sétán más utvonalat választottam, hadd szokja, hogy vannak még utcák a városban…és ezt gyakrabban kell megtennem…ugyanis PrezLee betojik amikor a kerítésen túl más kutyák nekifognak ugatni.  Ma elég nehezen haladtunk, mert ugye én meg kellett játszanom a bátrat, és még egy kicsit se babusgassam, vigasztaljam, oszt hol előre, hol hátra rángattuk egymást, a hatás visszahatás elve alapján.

Egy adott pillanatban egy 4 vagy 5 tagú kóbor kutya csoport “támadott” le hangos ugatással, de végül is nem volt az a kimondott támadás, pár méterre tőlük ugattak…egy kis piszok szuka azonban nem tágított, egyre közelebb és közelebb merészkedett, már attól tartottam hogy megcsípi a lábamat…és természetesen felment a cukrom… na és előszedtem a legmérgesebb morgásomat, s nagy hangosan “nekimentem” az egész csoportosulásnak…erre mind egy szálig elszaladtak…:D PrezLee meg egyre közelebb húzódott a “merész és bátor” gazdihoz… 😀 . Szerencsére az utcán nem voltak emberek, szerintem bevittek volna a klinikára sürgősen veszettség gyanújával 😀

Valami idióták állandóan csontokat dobálnak el ott ahol a kutyák szoktak játszani…egyszerűen nem értem ki a fene visz ki magával piknikezni böhöm csontokat… na persze Prezlee össze akarta szedni mind egy szálig őket… és természetesen ha dühősen megyek utána akkor rohan mint egy őrült. Végül kitaláltam, hogy megdobtam a táskával… erre eldobta a csontját. Ezt “végigjátszottuk” olyan 5-6x…Amíg minden csontot felkutattam és sikerült őket összeszedni.

Ma mind olyan kutyák voltak akikkel PrezLee nem játszik. De ez még nem elegendő ok ahhoz, hogy PrezLee ne rohanja le magát! 😀 Találtam valami félig leereszkedett foci labdát, oszt egy jó nagyot játszottunk…olyannyira bemelegedtünk a focizásba, hogy végül mind a négy jelenlevő gazdi csatlakozott és passzolgattuk a labdát, PrezLee meg rohant egyiktől a másikig…egy olyan jó órán keresztül…

Hazafele megint “veszekedtünk”, mert húz mint egy 😀 állat…és makrancoskodik. Félíg kirángatta a vállamat a helyéről, de pechére ő is vissza lett rángatva minden egyes alkalomkor… kb utolsó 100 méternyin rendesen jött lábnál…haladás nem???

A mai napnak azonban nincs még távolról sem vége…mert hazahoztam, adtam neki enni, inni…majd még egy pisilés következett, mert ugye kint nincs ideje ezeket a dolgokat elvégezni…majd játszodtunk egy “szemcseppesdit”…vagyis én rohantam utána a szemcseppel, ő meg szórakozott rajtam ugrándozva…szemcseppet végül nem kapott… de elég megmutatnom a flakont ahhoz, hogy elkezdjen pörögni maga körül…

Egy halom munkám volt ma, és egészen belefeledkezetem …PrezLee nagyon rendesen viselkedett, a földön, a pokrocán aludt, szépen csendesen. Vagy 2 szer lekérezett, de aztán önként visszafeküdt. Nyugodt lélekkel dolgoztam, hiszen ugye milyen rendes ebem van…erre egyszer csak nézem, hogy mit csinál és ezt látom:

na igen, PrezLee úrfi így aludt, a feje lógott lefele, és még ő volt az aki őszintén meglepődött mert mentem szedjem le… 😀 mindenesetre kitartó…nem adja fel egykönnyen. Tudja mi a jó neki és azért harcol kitartóan…mondtam már, hogy imádom amiért ilyen lökött tud lenni???