Hónap: 2011 június

Igazán előnyös, hogy az esetek nagy részében úgy indulhatunk sétálni, hogy ha pórázt is elfelejtünk vinni, akkor sincs baj… Tegnap és tegnap előtt bicajjal indultunk el. Persze nem készültünk világ körüli útra, csak ide a közelbe, de gondoltam ideje PrezLeet megtanítani bicikli mellett szaladni, ki tudja mikor fog jól.

Hát ment ahogy ment, végül is amíg pórázon volt nem húzott vagy akart megállni minden percben. De mind sietett volna, nem tetszett neki a poroszkáló tempó. Végül elengedtem, előre rohant, majd én hátul maradtam nyugdíjas tempóban biciklizni míg Győző lihegett a nyomomban. Nem állt szándékomban gyorsan menni, haladtunk Győző tempójában, PrezLee meg elől rohangászott a másik bicaj nyomában.

Amúgy nagyon praktikus kutya kifárasztó eszköz 😀

A fene egye meg őket, de nagyon…. annak ellenére, hogy mindkét kutya kapott kullancs elleni szert, mégis napi szinten halászom ki a kullancsokat belőlük. Vagyis majdnem… mert rájöttünk, hogy az egyik zóna jóval nagyobb “kullancs tartalommal” rendelkezik mint a másik, és ezt kerülni fogjuk ezután. Ugyanis tegnap arra jártunk, és mindkettőnkön sétált egy egy, a kutyáról is leszedtem egyet, itthon egy bele volt fúródva PrezLeebe, megdögölve, ellenben Győző szerzeménye köszöni szépen jó nagyot lakmározott Győzőből.  Namármost az a nagy kérdőjel, hogy mintkét kutya ugyanazon a napon kapta a súlyának megfelelő Frontline-t, mégis Győző kullancsai szépen életben maradnak, míg a PrezLee által összeszedettek nem képesek megszívni magukat. A fene se érti…

Gondolkoztam, hogy lehet a Győző igencsak vastag bundája miatt a szer egy része a szőrre kenődhetett volna? Pedig nagyon vigyáztam, hogy a bőrre kenjem…

Na ez van. Legközelebb kerüljük azokat a helyeket ahol a legnagyobb a kullancs veszély és megyünk más irányba.

Egy érdekes tapasztalat… a múltkor sétáltunk és hosszú nadrág volt rajtam. Valami tizenvalahány kullancsot szedtünk le a nadrágomról. Érdekes módon mind felfele másztak, és egyiknek sikerült a derekamig eljutni, póló alá! Ekkor éreztem, hogy valami csiklandoz és azonnal megnéztük majd rettentünk meg a temérdek kullancstól. Ilyen kis mini állatkák voltak. Azon törtem a fejemet, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha mondjuk rövidnadrágban vagyok! Ugyanis amint a lábamra érnek, azonnal meg szoktam érezni, hiszen csiklandoznak. Azóta egy párszor jártunk tekeregni, minden alkalommal rövidnadrágban mentem, fű, meg erdő és csak a tegnap találtam egyet, azt is a lábamon, kinyírtam mielőtt még belém fúródott volna mert éreztem.

Úgyhogy tudja a fene melyik a jobb… hosszú nadrágot viselni, és remélni, hogy nem jut bőr közelbe, vagy rövid nadrágot és remélni, hogy megérzem mikor a bőrömhöz ér???

Valahogy ez volt a titulus ami eszembe jutott amikor megláttam, éjjel 1 órakor, PrezLeet az udvar közepén, a pokrócán amelyet ő maga hurcolt oda, valami fura sfinx pozícióba fekve, emelt fejjel, büszkén elnézve az udvarán meg az alattvalóin.

Mostanság egy ideig PrezLee az udvaron van, aztán ha megunja általában bemegy a helyére. Olyan is volt, hogy mindvégig kint aludt, a szobánk ajtaja előtt. Ha az éjszaka csendes, nincs semmi gond, bár általában egy idő után túl komolyan veszi a dolgát és megugat minden neszelő kisegeret, ez meg felkölt valakit aki végül a helyére tessékeli.

Hiába na. Jól néz ki egy elegáns dobermann az udvar közepén, amint vigyázza a telket 😀

Napok óta koncert van mifelénk. A drágalátos ebek okozzák, de remélhetőleg hamarosan véget ér. Kicsit hiányzik nekik a megszokott mozgás is, ugyanis amióta elkezdődött, azóta szigorodtak a séta körülményei, ez meg annyit jelent, hogy nem elég fáradtak.  Az egész onnan indult, hogy van a környéken egy tüzelő szuka, ami bár nem itt lakik, hanem 1.5 kilométerrel távolabb, de afféle fél kóbor. A tanya amin tartózkodik nincs rendesen bekerítve, így az eb, meg társai szépen kóricálnak a környéken. Ez elbolondítja a mi három kutyánkat, így kissé nehezebb velük. Időnként vannak panaszos nyafogások, meg ugatások, de jelenleg a leggyakoribb a merev nézés maguk elé, kifele elvágyakozva a kerítés mellől.

A séták pórázon történnek az ebek elengedve csak akkor ha megfelelő helyre értünk, ahol jó messzire el lehet látni, és sehol semmi vész. Itt rohangálhatnak ha épp kedvük tartja tíz percet, majd vissza udvarfogságba velük. Még pár nap és remélhetőleg lejár az egész, utána meg könnyebb velük jönni menni a vidéken.

Igencsak érdekes PrezLee “szófogadása”. Mert nem igazán mondható a szófogadás mintaképének, ellenben mégis vannak dolgok amiben megfelelően reagál. Hogy is mondjam… képes kilométerekre elrohanni tőlem, mert valami nyulat kerget épen, ellenben a tehenekkel nem foglalkozik. Ha a domboldalon megyünk és hirtelen egy csorda, vagy ember bukkan fel, megáll, elegendő időt hagyva ahhoz, hogy behívjam és csodák csodájára hozzám is jön, meg hagyja, hogy pórázra vegyem. Máskor meg ihaj csuhaj, megy mint a szélvész és teszi a süketet. Ki tudja, lehet a hangomban is van valami, amikor tulajdonképpen ő tudja, hogy jól van na eredj, kergesd azt a nyulat, majd visszajössz te, ellenben amikor ember, tehéncsorda van akkor másképp mondom neki? Na a hóhér tudja, tény, hogy bizonyos szempontokból meg vagyok elégedve vele. Egészen persze nem lehet, mert ha ilyent mondanák, holnapra valami hóbortos hülyeséggel lepne meg, csakhogy megcáfolja az állításomat!

A következő napokban neki kell fogjak megtanítani PrezLeet szépen haladni a bicikli mellett. Nem lesz ez könnyű feladat, sőt nagyon nehéz dolog lesz. Mert jó lenne ha képes volna pórázon haladni a bicikli mellett, de ő hebehurgya és mindig azt csinál amit akar. Emiatt akár le is ránthat a bicikliről, ha épp úgy gondolja, szóval nem is olyan egyszerű a helyzet.. Még gondolkozom azon, hogy lesz e bicikli mellett szaladó kutya, vagy csak elégedjen meg a sétákkal.

Ahogy tollasozni sem viszem, mert bár reméltem, hogy remek “labdaszedő” lesz belőle ebben nem is tévedtem… Azonnal vadászta a leeső tollas labdákat, igen ám de ahelyett, hogy nekem adta volna őket, hogy ne kelljen az öreg csontjaimmal hajladoznom, ő elrohant vele. Így a tollasozás fele az kiabálva PrezLee után rohangálás volt ő meg komiszkodva csak ugrabugrált a tollaslabdával…  Na valszeg ha a bicajozással is jót akarok magamnak, akkor PrezLeet kihagyom ebből a mókából.