Rám hasonlít :D

Szépen el van rendezve a helye a sarokban. Bejön és valami semmi perc alatt elvégzi a “szükséges módosításokat”, hogy a helye így nézzen ki:

amikor hátrafordultam és megláttam megint mit művelt (mivel ez rendszeres nála) megdobbant a szívem 😀 Tudtam, hogy nem “apja fia”, hanem biza rám hasonlít 😀 😀 😀

Mert… az én asztalom örökké ilyen: (és most rend van :D*)

az “apjáé” meg:

szépen rendbe téve!

Hiába na azzal vigasztalom magam, hogy  a zseni a háoszban is megtalál mindent :))) Természetesen tudom, hogy ennek a “nemes tulajdonságnak” a rendes neve az, hogy “rendetlen”, de mennyivel jobban hangzik, hogy “zseni” 😀

* 2 monitorom van, mindkettő működik. A paradicsom lé nem véletlen van ott… Anyós főzte és nagyon finom(hogy ne csak rosszat mondjak szegényről :D)…Bal oldalt egy Ficus Natasha üldögél meg ugyancsak látható egy két papírzsepi ugyanis jó náthás vagyok. A kép címe lehetne akár “Csendélet paradicsomlével” de ez utólag jutott csak eszembe.

Na de most mit lehessen csinálni vele, ha neki így tetszik?

Lökött Győző…

Győző időnként nagyon lökött tud lenni:  azt hiszem tanul PrezLeetől hülyeségeket.

A minap hazajöttünk. Alig voltunk elmenve pár órát, és mikor nyitom a kaput jön szembe böhöm nagy győző és kezd vinnyogni örömében, meg szökken, meg ugrál meg egyszerűen nem bír magával. Annyira örvend mintha két hete el lettünk volna menve és végleg lemondott volna rólunk… Érdekes módon ezt a magaviseletet azóta vette fel, hogy mi is itt tartózkodunk.  Valószínűleg  most már mi is a hordához tartozunk, és mint olyan ő számon tartja a “család tagokat” és ha eltűntünk a nagy bumli fejében hatalmas hiányérzet keletkezett…és persze mikor végre megjelentünk visszaállt a rend.

Hja… a lábtörlő szerepét nagyon komolyan veszi. Csak arra kell vigyázzunk, hogy hasra ne essünk benne, ugyanis pont az ajtóba fekszik. Legalább télen nem lesz baj, jól fog szigetelni az ajtó alsó része.

Süt a nap!

Hja olyan szép 😀 Süt a nap, be itt az ablakon, kissé megvilágítja a monitoromat, ezért gyengébben látom. Az ajtó nyitva van, az ajtó előtt van olyan libegő izé, de fel van kötve, így a legyek mind ide bejönnek. Este vadászatot rendezek és kiélem a gyilkos hajlamaimat. PrezLee jön megy, hol ki hol be, és időnként lefekszik itt a helyén. Majd megugatja a láthatatlan ellenséget.

Győző sokkal nyugodtabb. Ő felveszi az “eredeti pozícióját”,  befekszik az ajtóba lábtörlőnek, és ott durmol. Időnként horkol is. Na meg néha benés a szobába a nagy buksi fejével és látszik rajta igazságtalanságnak tartja hogy ez a dinnye PrezLee csak úgy ki be járkál, neki meg nem szabad bejönnie…

Hát ennyi… nem történik semmi. De ez nagyon kellemes.

Ez a kacsa nem az a kacsa…

Nem hittem volna, hogy ekkora különbség legyen 2 gumikacsa között. De van.  Hatalmas különbség van és PrezLee ezt azonnal észrevette. És a tegnap előtt ajándékba kapott gumi kacsáját szinte azonnal és gondolkozás nélkül kinyírta.

Lerágta a fejét és onnan tovább kicsit sem érdekelte a sorsa. Mindezt tette annak ellenére, hogy a saját kacsáját nem látta több mint két hónapja, ugyanis elvesztettük otthon.Tegnap előtt azonban megtaláltam és gondoltam “becsapom”. Odaadom neki az ajándék kacsát, hadd örvendjen neki, játszódjon és majd egy nap megmutatom neki a saját régi kacsáját is.

Hát keresztül húzta a terveimet, ugyanis az új kacsa már nincs.

Kíváncsiságból előszedtem a saját kacsáját. PrezLee hirtelen elkezdett úgy viselkedni mint egy nemnormális, mint aki rég elveszett kincset talált meg, nyalogatta, cipelte, nem tudta hova fusson vele… és a régi kacsa bizony nagy hatással lehetett rá, ugyanis erre vigyáz, cipeli meg hordozza és eszébe se jut szétrágni. Hagyhatom nála napokig, akkor sem bántja.

Ilyenkor kissé bánom, hogy nem járok vele kiállításokra. Ez a kacsa bőven elég lenne, ahhoz, hogy a kutya csak rá figyeljen 😀 megmutatná neki valaki a ring széléről aztán tuti nem venné le a szemét róla. Sőt nekifogna nyávogni, hogy DE NEKI KELL.