Hónap: 2010 június

Szegény ebem olyan mint régebben a gyerekek voltak… megjött a nyár, ki lett csapva falura. Csapnivaló egy gazda vagyok.

Na de a kuty ezen a héten végig ott lesz, ugyanis csütörtökön meg péntek délelőtt “kötelező” programunk van, a “sogornőm” végzi az egyetemet és annak tiszteletére vagyunk hivatalosak, illetve a záróünnepségre is el kell ám menni, szombaton meg ha az idő is velünk tart, és ha nem akkor is egy szép kirándulásra fogunk menni. Busszal, és olyan helyre ahol egy bolondos dobermannak egyszerűen nincs keresnivalója, mert túl sziklás a hely.

Kimentem volna megnézni ebedlit, de valahogy nem kimondottan jó ötlet. Amikor ott van hagyva elvan magával, minden rendben, békésen jön megy, de ha kimegyünk és megint otthagynám, akkor felesleges stressz. És ráadásul holnap megint kéne kóricálni vele.

A hétvégém koncertre Sonisphere fesztiválra megyünk. Természetesen PrezLee uraság nem jön, elég lesz neki egy süket meg még egy süket a házban, ő meg úgyis elég süket szokott lenni, főleg ha valamire utasítva van… Ő kimegy falura.

Na de honnan indult a kulcstartó… onnan, hogy NEM VISZEM, de legszívesebben vinném tényleg mindenhova. Persze teljesen hülye kéne legyek, hogy így kínozzam, de eszembe jutott, mi lenne ha ráaggatnám PrezLeet a kulcs csomóra és amikor készülünk bemenni a koncertre, akkor szépen meglobogtatnám a kulcs csomót és felháborodnék ha nem akarják beengedni 😀 mert ugye kinek mi köze hozzá, hogy miféle kulcstartóm van 😀

Na persze tovább röhögtünk az ügyön, mert azt is elképzeltük, hogy körbe körülöttünk szép üres hely volna, semmi tolongás…

Na az állatvédőknek elmondom, hogy PrezLee nem fog jönni koncertre, hanem kimegy falura a “nagyszülőket” boldogítani.

Jelentem a két hétig tartó éhségsztrájk után PrezLee megint a régi. Mostanság estefele kap enni, a nagy melegekre való tekintettel… bár most ez nem releváns mert megint két hete esik az eső. De alapjáraton úgy 8 után kapja meg a napi kajáját és az utóbbi időben nem egyszer dobtam ki. Mert őkegyelme megszagolta, ott né egy fél maréknyit unottan megevett, majd abbahagyta az egészet.  A kajás tálját se cipelte sehova, ezzel jelezvén, hogy mennyire éhes. Az egyetlen amit csinált, hogy a balkonra kitett forró kaját szorgalmasan őrizte. Ott feküdt a balkon ajtó előtt mint valami kis éhenkórász, majd mikor a kaja a tányérjába került nem kellett többet.

Pár napja azonban hallom, hogy kongatja a fazekat. Megfogja, becipeli a szobába, ledobja, és ha senki se figyel rá, akkor megint megfogja, megint ledobja.

Ja… és persze mikor éhes, akkor eszébe jut a létezésem. Itt ücsörög mellettem, annak ellenére, hogy egész nap rám se néz.  Hehe mégiscsak jó vagyok én is valamire a szemében 😀 A kis tekergő majma!

PrezLeenél hamarosan futómű cserét kell eszközöljek ha így folytatja. Ha bal oldalt van húz jobbra, ha jobb oldalt van, húz balra. És mindez akkor történik, amikor séta közben megfeledkezek a kontrollról, mondjuk épp beszélgetünk és nem maximálisan az ebre figyelek. Nos ekkor ő elindul és hol a jobb oldalon akar megszagolni valamit, hol a bal oldalon megjelölni egy fát. Ennek következtében néha majdnem hasra esek benne. Ezért gondoltam egy futómű csere lehet jól jönne.

Vagy mások hallgassanak a jó tanácsra és ne akarják minden áron megtanítani az ebet, hogy menjen jobb és bal oldalon is…

Miután sikeresen elhülyítettem PrezLee-t a lézer mutatóval, sikerült egy kétévessel is végigjátszanom ugyanezt:D.

Van egy icike picike elemlámpánk, ami a kulcs csomóra van akasztva. A minap levittem a kutyát pisilni és nagyon sötét volt az udvaron. Amíg megkaptam a kulcsot meg társai bekapcsoltam az elemlámpát és véletlen megérintettem a “lézer” gombocskát is. Azt a piros pöttyöt ugyebár. Eszembe jutott az a sok videó a macskákkal, amelyek követik a lézert és gondoltam megpróbálom a kutyával is.

Működött! PrezLee elkezdte követni a piros pöttyöt, meg akarta fogni 😀 Természetesen a kisördög a vállamon továbbra is azt sugallta, hogy ehe ezzel jól le lehet fárasztani őkegyelmét, és rohantattam az udvaron fel meg le 😀

Szombaton este barátoknál voltunk, ahol egy kétéves fiúcska volt az “áldozat”. Neki is megmutattam a piros pöttyöt és biztattam, hogy csapja le. Persze hogy tetszett neki a játék, végül azon vettük észre magunk, hogy rohangál a gyerek a szekrény sor előtt, hogy megfogja és lecsapja a piros pöttyöt 😀

Nem elég, hogy 12kor megsétáltatott, az iccaka is okozott kellemetlenségeket. Nagyon rosszul aludtam, jobban mondva inkább nem aludtam és csavartam fel a lepedőt. Kint zuhogott, de az ablakokat nyitva hagytam egy kis friss levegő érdekében. A balkon ajtó is nyitva van, de megelőzendő, hogy PrezLee kimenjen üvöltözni éjszaka például, az ajtóban 2 szék álldogál.

Már nagyon ott voltam, hogy az álommanónak véglegesen sikerül elvágnia a filmet, jó sokat nyiszitelte mire ide jutottam, és ekkor PrezLee úgy gondolta ideje megmutatni milyen szemfüles éjjeli őrszem ő, mert nagy robajjal kezdett el rohanni egyik szobán át, a másikon is, meg az óperenciás tengeren is túl, egészen a balkon ajtóig, hogy ott a székek mögül megugasson valami hangot. Természetesen a rohanás alatt valami félelmetes hörgő-morgó, torokból jövő ugatással kevert “megeszlek te disznó” típusú hangok hagyták el a torkát, amitől a szorgosan tevékenykedő álom manó förtelmesen megijedt és elrohant messzire. Szinte dührohamosan ébredtem meg, szálltam ki az ágyból, indultam el én is az óperenciás tengeren túlra, megszidtam az ebet, hogy teljesen elment az a kevés esze ami nem is volt, dúlva fúlva becsuktam a balkon ajtót, majd tovább morogva visszajöttem a “lakosztályba”, és még egy órát virrasztottam.

Kellett nekem őrző védő kutya… Akkor meg ne kommentáljak ha éppen úgy gondolja itt a kellő pillanat és biza ő megvéd 😀 😀 😀 ( csak hagyjon aludni, védjen csendben a csodába!)