Nevelés az ilyen? :D

Ej ej milyen egy gazdi vagyok! Ugyanis drága kutyám úgy döntött ma nagyon hisztis lesz. Persze nem a saját hibájából, hanem a gonosz doktor bácsi 😛 tegnap valami szurit adott neki, amitől PrezLee sokat és sokszor pisil. Ez ha jól értem én a dolgokat valami gyulladásgátló akármi, elősegítendő, hogy a pofijáról az a csúf izé elmúljon hamar hamar. Még kapott ő ilyent ifjú korában, szóval nem vészes, két három nap gyakrabban kell lemenni.

Igen ám de ezt nem tudtam… vagyis elfelejtettem egészen. Így meglepetésszerűen ért, hogy olyan 12 óra tájt elkezdett nyafizni és mind jött szegény eb, hogy izé valami nem stimmel… Végül valami csoda folytán megértettem mi baja van, levittem és volt nagy tócsagyártás. Jó… másodszor már tudtam mi a dolgom. De nem ezzel van baj… hanem azzal, hogy a “beteg” kuttyot hagyom, hogy a feje után hülyeségeket műveljen… például lopja a száraz kenyeret, behozza a szobába és itt rágcsálja 😀 Na jó, majd felporszívózok utána, hadd rágcsálja 😀 addig is békémet hagy 😛

Bibi

Egy csúnya bibi lett a PrezLee uraság “arcán”. Vagyis a a pofiján, azon a fogakat takargató lebernyegen hogy is mondjam … nos ott… Olyan mint valami ronda pattanas, csak nem az, kemény és igencsak fáj neki. Mikor meglátja a kenőcsöt menekül 😀 de megfogom, vagy trükköket alkalmazok… példál az ujjamra kenem a kenőcsöt, majd elindulok a szoba fele és ő jön utánam… és itt kapom el. De ha a tubust látja, akkor már rohan el… Szegény majomka… Annyi minden jött most egyszerre össze neki! Tele van harapásokkal, balhézott egy csomót, a nyakán a dudor, de az múlófélben van, a hétvégén Győző is elkapta és ilyenkor nem válik előnyére a rövid szőre, na meg ez a dudor a képén is. Az is lehet, hogy a hacacáréban saját magát harapta meg és az dudorodott ki, ugyanis belül vannak valami nyomok…

Hmmm

Valami fura dudor jelent meg a pofiján is az ebnek. Olyan mint valami hatalmas csípés lenne. Hát én bekentem azzal a kencével amit a másik dudorára vettem neki, aznap ép uccsó pénzemből.  Mert nagyon megjártam ám… pénteken megérkezett halom pénz a bankba és mint a rendes emberek elindultam és mindenfélét kifizettem. Mire felébredtem, csak néztem, hogy hoppá tiszta gáz, alig maradt pénzem. Na sebaj, még csak kenőcsöt kell vennem az ebnek, nagyon reméltem belefér. És igen, belefért, utolsó pénzemet erre a kenőcsre adtam.

Szerencsére azért van az embernek több nadrágja 😀 hogy azokba legyen még pénze. És még csak “hét krajcárt” se  játszódtam, hanem mosni készültem és zsebeket ürítettem…

Ma jöttem haza faluról. És ma volt az első csata PrezLee és Győző között. Apuval voltak sétálni, és állítólag PrezLee mind piszkálta Győzőt, az megunta és összekaptak.  De az egész nem komoly. Ugyanis visszafele közös pórázon jöttek, ismét szent volt a béke. Ilyenekre azért számítottunk, hogy lesznek. Na de eldöntik ők maguk ki a főnök és akkor rendben lesz minden.

PrezLee elég ramaty állapotban van… mármint olyan “kopott”… nem is csoda, hiszen Győző rendesen összenyálazta, majd sár, meg kosz meg minden. És ott az a sok sebhelye is… Sakkor most ez a helyzet.Elméletileg holnap “lightos” napom lesz, ma elég fáradt volt, hogy csak egyszer kellett tessékelnem és a helyére ment aludni. Még csak nem is nyögött panaszosan, hogy milyen “jó”, hogy helyre kell mennem…

Pofátlanok…

Előre bocsájtom, hogy nekem igazán senkivel semmi bajom, nem nézek le senkit és csak a dühömet jegyzem le. De ezek igenis pofátlan falusi parasztok voltak. Van itt egy vacak híd. Amin át kell jönni a főútról. Nos ezen járnak át az állatok is, meg emberek, meg autók. Jövök ma kifele. Megállok,  mert mögöttem ezerrel tépik a kocsik. Látom, a hídon jön egy ember, még van egy másfél méternyije, hogy leérjen a végére. A másik oldalon tehenek gyülekeznek, de még nincsenek a hídon. Jó, príma, nézem, hogy fentről elmegy egyik kocsi, lentről a más, ezután jövök én, addig a hapsi is leér a hídról a tehén meg még nem ér fel, enyém a pálya 😀

Erre… miután már kanyarba vagyok, ez az eeeszhól elkezd kapálózni egy bunkósbottal, hogy biza hátráljak mert mindjárt jönnek az állatok, és hessent egyet a kocsi fele… Hát nem tudom, de ha hajszálnyira hozzáér az autóhoz, maximális biztonsággal állítom, hogy a patakban ébred fel…  ha felébred. És nem a kocsival löktem volna be, hanem hogyúgymondjam puszta kézzel a nyakától fogva nő létemre… Tudom, ismerem magam, ha elborul az agyam, ilyen idiótaságokra is képes vagyok, nem látok, nem hallok és nem tudom, honnan van rá erőm, de ilyen esetekben akad… És a kocsi eléggé olyan pont ami ezt képes aktiválni 😀 Kissé begázoltam, félreszökkent botostól.

Megyek a hídon, ez továbbra is hadonászik, erre a másik… ráhajtja a tehenet a hídra, direkt és rosszindulatból. Mert ugye , még kb 2 méterem volt a hídból, mire a tehén odaért. És ez is jön hadonászni nekem a botjával… Ezek az emberek azt hiszik, hogy megijedek??? Ráadásul egy “vérdobermannal” a kocsiba? Hát kérem nem. Lehet, hogy nélküle nem lettem volna ennyire merész 😀 de ezt most hagyjuk… Történt ugyanis, hogy mint a mesében csettintettem egyet, mutattam a pasira, PrezLee meg mintha abszolut megértette… habzó szájjal majdnem az ablakon is kivetette magát, úgy támadta a tehenet meg a hadonászó pasast is… Persze az ablakot is kinyitottam, hadd hallja a bocika meg a pasi is a hőbörgést, nehogy már azt higgye hátrálni fogok. Nem ám. Sőt kicsit ugrasztottam egyet a kocsin, úgy a boci elé, az meg végre jobbnak látta megfordulni és leballagni a hídról.

Na igen… az előtörténet, hogy ezt már egyszer megcsinálták az apukámmal, sacc per kábé ugyanez volt a történet menete, kivétel akkor nem volt az én autóm, meg kutya se benne, de végül is mi győztünk. Az egész storyhoz hozzá tartozik, hogy ezeket  a ssssseenkiket, mert majdnem mondtam valami csúnyát, állandóan eszi a méreg mindenért. És mi ugye “betolakodók” vagyunk, hiszen csak pár éve vettük a házat az utcában. És ők úgy gondolják, hogy a híd az övéké… Namármost a helyzet cifrája, hogy amikor a híd épült mi már itt voltunk. És igencsak befizettünk a híd árába, mivel nekünk már akkor is volt autónk!!! Sokkal több “jogunk” van úgymond használni a hidat, mint az ott pofátlankodóaknak, ugyanis azok a falu másik oldalán laktak, akik alig akartak valami pénzeket adogatni a hídba, mondván, nekik még földjük sincs erre miért tennék… Szóval… azt, hogy a hídba mi is befizettünk, szépen el akarják sunyizni és mindenáron piszkálják az embert.  És a bosszantó az, hogy az ő tehene, amelyik lassan bandukol egyetlen percet sem képes mondjuk megállni, amíg átsuhanok a hídon, hanem én legyek az aki megvárom az egész csorda cammogását  (ami még a kis utcán fentről bandukol lefele), mert nekem a benzint, az időmet és úgy amúgy mindent csókért adnak.  Ha már a hídon van a a tehén akkor hiába is mentem volna fel, mert nem férek el, de az agyvízem egyből felforrt, amikor nincs semmi, mehetnék, de nem… én várjak amíg ők átsétálnak az összes állattal.. Na igen… Nem úgy verik a cigányt, ja elnézést kisebbségeket… Hű de ideges lettem… Hát minek képzelik magukat? Vén trottyok…

Na igen… nem kell ám engemet félteni 😀 főleg ha egy csettintésre habzó szájjal ugatni nem kezdő dobi van a kocsimban 😀

P.S. Ezek a bunkók minden bokán felüli kutyától félnek… Győző meg egyenesen valami rettegnivalóan hatalmas 😀

Jujj

Ma voltunk megint egyet tekeregni. Jó nagyot sétáltunk, és úgy belefeledkeztem a menetelésbe, hogy alig vettem észre, hogy korábban sötétedik… Nem jó, de ez van… Most teljesen mindegy, hogy miben voltam ennyire elmerülve, tény, hogy nem örvendek, hogy ennyire zavarog az agyam, hogy nem veszem észre ha sötétedik 😀 … Egyesek örvendenének neki, de engem most kimondottan idegesít ez az állapot. Na mindegy…

Bosszant az ebem, nem lehet fotózni. Annyit mozog és izeg és hirtelenkedik, hogy mindig a feneke kerül a képbe. Na arra meg ki kíváncsi?  Mire minden klappona addig messze elfordult és megint a fenekéről készült a felvétel. Pedig ezernyi jó helyzet és pozíció van.  Persze tudom, én vagyok a béna fotózás szempontjából, ezt el is ismerem, csak épp ma nincs jó kedvem és PrezLee is bosszant.

Ugyanis ugye járkálunk a mezőn, tengernyi hely, és egyre nagyobb köröket ír körülöttem… és egyszer csak eltűnik… kiálthatok utána mert le se tojja… Nem érdekli egyszerűen. És nagyon felhúzott. Annyira, hogy sarkon fordultam és elindultam dühösen egy másik irányba. Olyannyira dühös voltam, hogy ha nem jött volna belátható időn belül, és elérek a kocsiig, garantáltan otthagyom és lesz@rom az egészet. És ez  nem vicc. Otthagytam volna aztán boldoguljon ahogy akar a mező közepén.  Na jó.. tudtam, hogy elindulhatok bátran, mert úgyis utol ér… De azért igencsak dühi voltam rá. Na … Hogy a fenébe ne… Végül is milyen vicces… pont az irritál benne a legjobban amit a legjobban szeretek. Mármint, hogy önfejű, makacs “hülyegyerek”. És közben ez az ami a legjobban idegesít is.

Miután visszajött ( és láss csodát, ahelyett, hogy jól a fejére vertem volna kettőt, mert megérdemelte volna, megdicsértem, jaj de ügyes vagy visszajöttél… nehogy a lelki békéjét összezavarjam az uniós ebnek egy kiadós veréssel…hiszen neki is vannak jogai stb stb. ) egészen szépen jött mellettem. Igaz, hogy amint 10 méternél jobban távolodott hörgésszerű hangokat hallattam magamból, ide lábhoz alaphangzásúakat,  kimondottan parancsoló és diktatórikus is voltam.  Aztán egyszer csak jól megijesztett egy nyuszi. 3 méternyire tőlünk pattant fel és kezdett el eszeveszetten rohanni, PrezLee utána, persze esélytelen volt. Mármint PrezLee.

Készült néhány kép.. ábrázolandó mennyire megtépázott az úrfi… nem is tudom, ha ezek a sebhelyek el fognak múlni véglegesen vagy ezután ilyen “szép foltos” lesz… Hiába na, a rövid szőrnek ez a nagy hátránya… Azonban el se tudom képzelni egy hosszú szőrű ebet a lakásba…

Nincs nekijje sok esze…

Hát kérem szépen, az úgy volt, hogy ülök a számítógépem előtt. Dolgozgatok már, jobban mondva előkészítő lépéseket hajtok végre a kemény munka előtt. De már sacc per kábé a melóra figyelek. Egyszer csak hatalmas sivításra térek vissza a realitásba, azt se tudom ki ölte le félig az ebet, mi baja van, lenyilazták a szomszéd házból, vagy sós puskával lőttek a fenekébe, esetleg megcsípte a darázs… És látom… PrezLee hemperikázik a földön, és becsípte a saját fülét… fájt neki ezért visított egyet. Na már engedje meg a világ de én megmondtam nekijje, hogy totál hülye és esze sincs… Hogy feküdhet valaki annyira a saját külön bejáratú fülére, hogy majd sírjon és csodálkozzon, hogy fáj???

Ma csatázott a porszívóval. Ez az újabb hobby. Én porszívózók, ő meg végig üvölti az egészet, támadja a porszívót. Igen ám de az néha vissza támad és akkor rohangálás kezdődik el… Ma is ez történt, a porszívó felé nyúlt (a gonosz :D) erre PrezLee pattant, szökkent és kicsúszott a lába a kanyarba, jól odavágta a hátsó felét… Rémes mennyire egy heves teremtés.