Hónap: 2009 május

Hát akkor legyen ez.  Készülök majd, hogy egyszer lesz egy tacskóm is.  Neki a VirsLee nevet szántam. Igen ám, de ki tudja mikor lesz majd a tacsi őméltósága a család része… hej haj. Sajna amíg nincs kertes ház, addig egy eb és vége. Még jó, hogy legalább ez az egy lehet… De addig is miért álljon ott az a www.virslee.com üresen? Hát kérem szépen, kitaláltam, hogy fogom gyűjteni a kajákat, recepteket. Hogy mi lesz a vége, majd meglátjuk.  Lehet semmi, lehet több mint semmi.  Addig is gyertek kaját nézni 😀

Kár, hogy interneten keresztül nem lehet ízelítőt adni… ha azt kitalálnám tuti a legsikeresebb recept blogom lenne …

www.virslee.com

Nahát!  Naponta képes meglepni ez a kutya.

Ma reggel a nagy csillagászati megfigyelés elmaradt, mert hát későn értem haza a tegnap 😀 Este még volt egy séta majd beestem az ágyba.  S akkor hajnalba még csak meg se hallottam a csergő orát.

De 8 körül megébredtem, mocorgott és jött ment PrezLee. Jó, levittem pisilni, de csak nézett rám “bután” és nem produkált semmit. Akkor visszajöttem.  Amíg megfőztem a kávét, reggeliztem PrezLee továbbra is jött ment a lakásban. Egyszer fogta a pórázát és elkezdte húzni. De abba is hagyta. Azonban rá olyan negyed órára, hallom, hogy megint csörög a nyakörv, és megnéztem mit művel. Hát PrezLee megfogta szépen a pórázt és indult vele felém. Gondoltam lássuk mit akar. Elvettem tőle, ha már olyan kedvesen nekem adta, a nyakába raktam és máris szökkenni kezdett, meg ment az ajtó fele. Jó, akkor menjünk… és igen, PrezLee le akart menni pisilni. Azért hozta a pórázt.

Ez igazából azért csodálatos, mert erre megint nem volt tanítva. Csak tudja, hogy póráz+nyakörv azt jelenti megyünk ki.  Eddig ha mennie kellett akkor jól a karomba csípett, vagy nekifogott ugrálni és veszekedősen ugatni.  Kiváncsi vagyok ha fog még ez a “hozom a pórázt csak vigyél már…” még jelentkezni.

PrezLee szereti a Tiramisut. És nem akárhogy. Villával tudja enni. Nem részletezem 😀 csak annyit, hogy kapott 2 falatot a “végéről”,  olyan ügyesen vette le a villáról mintha örök életében azzal etettem volna. Még a végén megtanul enni késsel villával….