Juppi juppi megint szombat van. Érdekes módon reggel fél 7-kor szólt a telfonom ébresztő órája … nem egyszer, nem kétszer, hanem 4x. Mert rájöttem, hogy mindenféle beállítási lehetőség van még, nem csak a sima ébresztő… Morning call, Alarm, Daily alarm és a Calendar funkciónál… valahol röhögtem magamban, hogy ennyire holt biztosra készültem reggel korán felkelni, mert ha fel “akarok” kelni akkor elég egy vekker is… persze a sokáig ordító ébresztőt is beállítottam, illetve megkértem apukámat telefonáljon… biztos ami biztos alapon 😀
Persze mint már szokásos ilyen esetben, az első nyikkanására a telefonnak már felébredtem, majd sorra, 2-3 percenkét kapcsoltam ki az ébresztő funkciókat. Szerencsére egy jó félórával korábbra rendeltem meg az ébresztést így maradt egy kis idő “vesztegetni való” … ami természetesen azért szükséges, hogy az ember érezze milyen jó is volt aludni… és még jár pár perc forgolódás a takaró alatt…
8 kor azonban kipattantam eszeveszetten az ágyból mert eszembe jutott, hogy be is kéne csomagoljak, nem sokmindent de ezt azt, és a kutya félíg ép pórázát is meg kell “tákoljam”… mert a múltkor őkegyelme elrágta az egyik végét… Szóval sietős kapkodás kezdődött, becsomagoltam mindent, majd épp, hogy elértem 9-re a találkozó helyre. Innen még mentünk egy kicsit, majd kezdődött a kutyik okosítása. PrezLee természetesen ismét esztelenül viselkedett, végül is mást nem is szoktam elképzelni csak néha álmomban… végig érezte, hogy “itt valami lesz” és nyivákolt, indult volna, rángatott szóval minden ami hozzátartozik, hogy kifejezze “jaj de jó történik valami”.
Ma is csak játszodtak vele, de ma már sokkal jobban ment a hurka megfogása mint a múlt szombaton. Elsőre elkapta és cibálta, jó nem tökéletes még a fogás, de úgy éreztem megértette mit várnak el tőle. A fiúk igazán ügyesen dolgoznak a kutyákkal… simi és dicséret jár ha ügyes a kutya…
Ma rengetegen összegyültek, volt ott olyan 10-15 ember és egy csomó kutya.
PrezLee nagyon hisztis 😀 Nem szereti ha meg van kötve, nem szereti ha nem mehet oda minden kutyához, és egyáltalán, nagyon csúnyán néz, amiért ott vagyok tőle pár méterre és még csak figyelembe se veszem. Ilyenkor szokott kényeskedő módon ugatni, vagyis nem haragosan hanem nyafogosan, miközben néz és látszik a képén a sértődés. Ma szerencsére voltak valami ágacskák, azokat kezdte el rágni dühében, illetve a földet ásni, csak kifejezze nemtetszését a helyzettel kapcsolatban. De végül megnyugodott, és lefeküdt az avarba, onnan nézelődött…
Kell vegyek egy szerkentyűt, nem tudom mi a neve, de majd elmutogatom mi is kell nekem, valami erős akármi, amivel ki lehet kötni a kutyát és nem tudja elrágni sem… mert ez a madzag bár kibírt 2 szombatot, a harmadikat garantáltan nem fogja…
Most törhetem a fejemet, hogy mivel fogom vinni sétálni mondjuk hétfőn… eh, ráér majd akkor, valószínűleg elszaladok valamelyik boltba és veszek valami pánt szerűséget, mert jóval olcsóbban megúszom mint hetente 1 pórázt!
A leckék befejezése után (ma rávették, hogy ugasson is… bár ez elég nehezen ment :D) meg kijöttünk falura. Szegény eb, végül délben kapott reggelit, most pedig a délutáni szunyókálás következik mert vagy 2 órát játszott az udvaron Győzővel.
Ja és ne feledjem … a lökött csak belépett a szobába és azonnal felpattant az ágyra!!! Ihaj csuhaj lesz kapsz következik ha nem tartja tiszteletben az ágyat!!!