Hónap: 2008 október

Akartam rendelni egy ilyen “snake” nevű folytó nyakörvet az ebnek. És már ott is voltam, hogy megnyomom a “csekáut” gombot amikor látom, hogy sajnos ezt a rendelést (onnan) el kell felejtenem… az amerikánusoktól érkezett volna meg, igen ám de a postai költségnél még 50$-t számítottak fel. Az azért mégiscsak julcsa! Hát akkor máshonnan lesz olyan nyakörv. Egyelőre valaki megigérte, hogy szerez nekem egyet, ma még valaki más is megigérte, hogy szerez egyet… most már csak kérdés, hogy maradok-e két szék közt a pad alatt és egyiktől se lesz olyan nyakörvem, vagy lesz kettő 😀 De kétségbe még csak azért se esek, mert előbb utóbb valahonnan csak beszerzem azt a divájszt.

Amióta sajnos visszaadtam azt a vékony láncot, a lábhoz menetel is eléggé kezd elfajulni ráncigálásba… na közelről sem olyan rossz a helyzet mint azelőtt volt, de azért érzem, hogy ez a lánc ami nekünk van messze nem olyan hatékony mint a vékony. Remélem azonban, hogy legalább az egyik igéret közül az egyik be lesz tartva és PrezLeenek is lesz olyan hiper szuper vékony nyakörve. Igazán tiszta élvezet volt azzal menni sétálni, ezzel meg kezdjük a szokásos harcainkat. 😀

Ma volt az első kimondott próba szerű kutya okosítás. Amikor is nem történt jaj de nagyon sok minden, hiszen PrezLee még semmit nem tud 😀 De ez nem jelenti azt, hogy nem fogja megtanulni a dolgokat! Ma nagyjából csak néztük mi is történik a pályán. Én is, meg ő is. Én nem voltam megkötve 😀 de PrezLee igen, és nekem még arrébb is kellett mennem. Éppen csak annyira maradtam közel, hogy ha nekifogott rágni a madzagot, akkor tudjak időben hozzá lépni és rászólni.  Kezdetben csak nyafogott, aztán nekifogott rendesen hisztizni, hogy mégiscsak miféle dolog őt megkötni és az orra előtt “játszani” más kutyákkal??? És ahhoz neki nem lehet semmi köze??? Még szerencse, hogy ahol voltunk ott nem voltak házak 😀 mert PrezLee egyhuzamban vakkantott, ugatott. Sőt fél szemmel néztem és annyira édes volt, ahogyan nézett rám és egy idő után nekem ugatott, hogy na mi van már, héééé gazdám, (értsd szolgálom 😀 ) mégiscsak miféle viselkedés ez, hogy te ott állsz pár méterre tőlem és én itt hisztizhetek te meg nem jösz se ide, és el se engedsz 😀 A teljes értelmetlenség kiült a képére és egyszerűen nem értette miféle viselkedés ez részemről 😀 De hát ez van, ők jobban tudják és rájuk kell hallgatnom.

Egyelőre még rá kell venni PrezLee-t, hogy a “prédát” fogja meg rendesen. Mert ő úgy ragadja meg a dolgokat mint valami kényes kisasszony… de másodszori próbálkozásra már sokkal jobban ment, ő meg boldogan cipelte azt a nem tudom minek nevezzem izét… Hiába na tudják a srácok, mivel lehet kihozni belőle ezeket a dolgokat… Következő lecke elméletileg jövő szerdán lesz, vagy csak az utána levő szombaton. Remélem addig meglesz a kocsi vagy ki tudja meddig kell elgyalogoljunk 😀

Ma a rosszabbik eset történt… mármint az, hogy nem PrezLee féktelenségéről van szó, hanem az autónak lett valami kis bibije. Ma elmentem reggel kutyasulizni, és mintha úgy éreztem volna, hogy a fék nem az igazi… De még nem volt semmi vész, szépen haza is jöttünk. Délután pedig meglátogattam Feri bácsit, és arra fele menet egyre rosszabb volt. Még szerencse, hogy idejében észrevettem és nem mentem se gyorsan, se közel semmihez, no és rendesen meresztettem a szememet, nehogy véletlenül nagyon hirtelen kelljen fékeznem, mert abból már gond lett volna.

Ott töltöttunk olyan fék löttyöt, és úgy tűnt, annyira, hogy gond nélkül hazaérjek helyre jött a fék is. De ez csak egy hamis illuzió volt, ugyanis a fék nemhogy jobban, de még rosszabbul fogott mint azelött. Szerencsére a városban a forgalom is nagyon gyér volt, így hazafele se kellett tolakodni vagy dugóba ácsorogni, szóval szépen lassan ovatósan hazaértem és még az is ment símán, hogy megfordítsam a kocsit az udvaron.

Valahogy úgy van, hogy ül a holló a fán, van nála egy nagy darab sajt… a mesében. És jön a komisz róka, elkezdi dicsérni a hollót, hogy milyen szépen tud énekelni. És a holló elhiszi, büszkeségében nekifog énekelni, a szájából kiesik a sajt és természetesen a komisz róka megeszi.

Ennek a tanmesének ellenben teljesen más a lényege, és a szereplői között sincs holló sem, és róka sem…ellenben van sajt és van PrezLee!!! Vacsoráztam, közben valamiért bementem a szobába, az asztalon maradt egy jó nagy darabb sajt… PrezLee szépen csendesen a helyén feküdt. Nem voltam sokat távol, de mire visszaértem egy cafatokká rágott nylon darabbot találtam, ez volt a sajt csomagolása. Mert PrezLee volt olyan gonosz róka, hogy ellopta a sajtomat az asztalról, pedig becs szóra nem is énekeltem!!! Mit tehettem vele??? Hát semmit, mert nem kaptam el kontárkodás közben. Így feltakarítottam a nylon darabbokat, dúltam fúltam egy kicsit és levontam a nagy tanulságot… az, hogy PrezLee a helyén van, még nem jelent semmit, és a sajtot ha az asztalon hagyom akkor nincs biztonságban!!!

Paco egy 3 éves Szentbernáthegyi kan. Aki a fellegvári gödör urának képzeli magát 😀 Ezzel nem is lenne semmi gond, mert bár uralkodik, egészen méltóságteljes uralkodó. Nem esik neki a kutyáknak és szedi szét őket, inkább hangal és megjelenéssel próbálja őket jobb belátásra bírni. Eddig ez minden kutyánál bevált. A farkaskutya is vissza vissza pofázik, de komolyan nekiesni nem mer, a többiek is mind behódolnak előtte… de PrezLeevel lehet lesznek gondok. Vagy… befejezi a kötekedést vele, vagy verekedni fognak… de akkor keményen.

PrezLee 5 nap múlva tölti a 7 hónapot. Tegnap már volt egy összekoccanásuk Pacoval. Egyelőre még védekező visszapofázás volt PrezLee részéről, és teljesen igazat adott mindenki PrezLeenek 😀 Ugyanis ő szépen elvolt, a gödrét ásta, amikor Paco odaszaladt hozzá és nekifogott pofázni. Vagyis nagy szájjal ugatni és lökdösödni. PrezLee meg egy ideig csak nézte, de amikor túlzásba vitte akkor biza nekiszökött a hatalmas kutyának és “foggal körömmel” támadta… Ezekbe a vitákba nem szólok bele, mert az csak elmérgesítené a helyzetet… az eredmény pedig az lett, hogy a  továbbiakban Paco békén hagyta. Szépen kerülték egymást.

Nekem nagyon tetszik PrezLeenek ez a fajta viselkedése. Mármint az, hogy nem ő kezdi a cirkuszokat, de nem is hagyja magát ha rálépnek a tyukszemére! Remélem ilyen is marad nagykorára is.