Keménykedünk…

A ma reggeli séta is egyfajta “harc” volt… egyszer kétszer leordítottam a fejét a helyéről… de hát mivel nagyon de nagyon kéri hogy keménykedjünk, akkor természetesen ezt fogja megkapni… Azt hiszem a szomszédok meg vannak győződve arról, hogy teljesen elment az eszem… eddig minden nagyon csendes volt, hiszen a kis huncut alíg csinált valami agyamentséget amiért komolyan meg lehetett volna szídni…de most elkezdte. Például, nem figyelek rá, bosszúból bepisil…még csak egy hanggal, mozdulattal se jelzi, hogy menne ki, hanem néz rám komiszul és ereszti 😀 Hát természetes, hogy nem fogom ezért megdicsérni…Oszt akaratoskodik…ha nem akarok játszani vele, amikor nem akarok, akkor időnként elkezd durvulni. Megcsipi a lábamat, a kezem után kap…Na ez pedig egy olyan dolog amit nem tűrök.  Ezért már kapott egy két nyaklevest…de néha nem éri be ezzel. Oszt akkor jön, hogy lebirkozom és még meg is morgom ha szükséges… Előbb utóbb megsértődik és ismét jó fiú lesz.

Aztán néha néha sétakor rájön a hoppárlé…mindenképpen a pórázt akarja ráncigálni és természetesen én nem akarom…de lássuk ki az erőssebb…biztos nem ő. Így megesik hogy 100 méteren is csak a nyakörvétől fogom és “megyünk” arra amerre én akarok menni. Pedig előre “megmondtam” neki szépen…PrezLee fiam, én viszlek sétálni, nem te engemet…ehhez tartsd magadat és jóban leszünk. Rángatsz, rángatlak. Arra akarsz menni, akkor én erre. Húzol visszahúzlak. Nagyon meghúzol, még jobban meghúzlak…De mivel egy makacs és kitartó eb ez a PrezLee hát…még makacsabb és még kitartóbb leszek én. Nehogy má ő kezdjen csóválni engemet….:D

Azt hiszem hamarosan elkövetkezik az a perc, amikor meg fogom harapni az ő fülét is…Ez megtörtént Tedivel…a hiszti korában… és szinte azonnal lecsillapodott… mindenesetre egy adott pillanatban ki fogom próbálni.

De hogy a jó dolgokról is beszámoljak…ma elég volt rászólni keményen hogy az emberi ürüléket ne szedje össze… és még más egyebeket sem…Igaz tiszta ideg vagyok minden séta alkalmával, egyetlen másodpercre se tudok másfele figyelni, csak arra, hogy mit okoskodik már megint, és megelőzésképpen rászólni ha “készül” valamire. No de nem panaszkodok…nekem kellett ilyen eb 😀 De belejön, hamarosan ezen a hülye korszakon is túlesünk…na meg a kutyasulizás is elkezdődik és megnevelődik a rakoncátlan.

Határozottan kamaszodik!

Eh eljutottunk ide is 😀 ez már nagyon határozott kamaszodás ami elkezdődőtt…most kezdhetem és készíthetem fel magamat arra, hogy egyre gyakrabban lesz “totál hülye”… ma például a délelött folyamán is az volt egyszer kétszer…Délután felvittem a hegyre, itt jól kirohanta magát…oszt feldöntött egy embert, oszt majdnem a másikat is, kb 7 emberre felugrott, vagyis mindenkire aki jelen volt…osszeszedett valami csontokat, majd mikor elvettem tőle (elég könnyen letette) akkor hisztibe kezdett amiért elvettem…ezután egy az egyben lenyelt egy zacskót…most várom hogy vagykihánnya vagy kikakilja…remélem nem marad benne…

Persze ezért taslit kapott, de nem volt neki elég…Végül lebirkoztam és lefogtam a nyakától ami úgy látszik hatott… Rengeteget, egyszerűen rengeteget rohant ma…mintha az istennek se akarna kifáradni…aztán labdáztunk, akkor is vetette magát a labda után, majd ismét rohant, egy idő után a játszópajtások se érdekelték mint egy kis eszeveszett rohant körökbe az emberek után 😀

Egy adott pillanatban az egyik keverék kutya valami csontot kapott … és azt védelmezte…eddig PrezLee az ilyen “heves támadások” elől simán menekült… ma volt az első konkrét alkalom, amikor komolyan visszapofázott…kimutatta minden fogát és már már nekiment a másiknak…komoly balhé nem lett belőle, de most már látom, hogy tényleg kezd olyanná alakulni amilyent mindig is szerettem volna 😀 Nem ő kezdi a balhét…de szerintem az átlag kutyákkal ő fogja befejezni…Remélem nem lesz sok alkalma verekedni, és azt is hogy ettől nem kap túlerőre…vagyis megmarad agyilag olyannak hogy békés ha nem piszkálkják… 😀 vagyis mint a gazdája 😀 😀 😀

De ez még mind semmi… 😀 hazajöttünk, azt hiszem egy olyan félórát aludhatott…és megint kezdte előről…Most meg van sértődve. Hát sajnálom az esetet, de a cirkuszt amit lerendezett muszály volt kicsit keményebben megállítanom és megráncigálnom a grabancát…Végül is, még csak rá se ránt 😀 Azt hiszem hamarosan berekedek, mert ma szinte egész nap leordítottam a fejét a helyéről…mert ugye a kamaszodás süketedéssel jár…

Bosszúságok?

Eh így is lehetne mondani a mai nap néhány eseményét…Kezdődött azzal, hogy leejtettem a hamutartót, persze az egész tartalmával, egyenesen a szőnyegre…na de nem fogok ezért szívbajt kapni…ugyan már, egy vacak hamutartóért? Felporszívóztam a tartalmát, PrezLee kimondottan kezdte élvezni a porszívó zaját, játékra hívta…végül is, (üveg)cserép szerencsét hoz, meg kiment a rossz szellem a házból, megszabadultam a nagy hamutartótól…így a kicsikkel legalább gyakrabban fogom kiüríteni a csikkeket belőle, vagy akár mikor megyek legközelebb shoppingolni nézek valami mókás új hamuládát….

De a napnak még nincs korántsem vége..kicsit később indulunk sétálni PrezLeevel, de lekérezkedett, így levittem a garázsba, végezze el a dolgát. Elvégezte, majd hamar össze is takarítottam, a zacskót is kezembe vettem vigyem ki a szemétbe a termékeket…és ki is vittem, el is indultam a lépcsőn felfele amikor eszembe jutott, hogy a KULCS! A zsebembe nincs, mert nincs is zsebem! A kezembe nincs, mind a kettőt ellenőriztem …na hát igen, egyből egy tiszta kép ugrott a szemem elé…letettem a kulcsot a kocsira! A garázst meg bezártam a lakattal…  Vagyis a szó szoros értelmében rendesen kizártam magamat minden honnan… még telefonom se volt…mert anyukáméknak van ugye kulcsuk…jó fél óra alatt elhozhatták volna…de hát nem cibálhatom be őket 25 kilométerre…végül is megoldodott a kizárásom… A szomszéd cégtől kaptam kölcsön egy hatalmas nagy divájszt (kalapács helyett) …és egy segítőkész pasast is…na az szépen letörte a lakatot 😀

Még jó, hogy a falra volt akasztva egy régi rossz lakat. Azzal bezártam a garázst (most már a kezembe szorongatva a kulcsot) illedelmesen de alig birva a röhögéstől (magamon) megköszöntem a tagnak a segítséget oszt végül sikeresen bejöttem a lakásba…bizonyíték is van rá…hiszen le tudtam írni mindezeket a dolgokat…

És a napnak még nincs vége 😀 ki tudja még miféle apró hülyeségek fognak történni…

Shoppingoltam…

Ma el kellett mennem a patikáig, oszt közben eszembe jutott, hogy a mellette levő boltban biztos kapok valami csámcsognivalót az úrfinak…így bementem. Közben nézelődtem és megláttam valami tálkákat…Négy volt a boltban összesen…különböző színűek…gondolkoztam, gondolkoztam, de nem tudtam eldönteni melyiket válasszam…hát egyszerű megoldás jutott eszembe…megvettem mind a négyet…ez kezd ugyis amolyan fogyó eszköz lenni…hát akkor legyen legalább ami foggyon…És természetesen ismét van egy hülye rózsaszín közöttük 😀 Hát annak nem tudtam ellenállni…pedig utálom a rózsaszínt. Szóval ime a 4 gyönyörű új tálka:

és természetesen az amit PrezLee kiválasztott magának:

és máris szaladt vele:

Vettem neki még két tasak “jámbont” … (Pedigree Jumbone)…mert szereti elnyammogni őket, és két kutya konzervet…mert ha belekeverem a kajájába amikor nincs olyan jó étvágya…(MESE HABBAL-étvágya olyan mint egy kiéhezett farkasnak…de hát kényeztetni kell azt a drága ebet 😀 ) akkor jobban megeszi az egészet…

Nem sokkal a hazaérkezésem után majdnem megette a kis flakon dugóját, amibe olyan szoba illatosító löttyöt szoktak tenni és megszagolta közelről az illat okozó divájszt is…

Ezután ismét gazdival való kötekedés következett… egészen furcsa leirhatatlan hangokat adott ki magából, mert se ugatásnak, se morgásnak se vonyításnak nem lehet nevezni, valami nyafogás féle volt…szerencsére abbahagyta…így most kezdek neki egy kicsit dolgozni amig alszik a kis csibész…

Agyament…

Hát nem is tudom, ha ez a megfelelő kifejezés…de talán hasonlít ahhoz ami most van…Nem tudom, ha a kutyáknál is van dacckorszak…de PrezLeenel jelentkezett egy ilyen… Minden fél percben rá kell figyeljek, valamit mindig működik amivel huzza ki a fércet….ha nem az ágyra akar mászni akkor a kukában kezd kotorászni, ha azt sem akkor az asztalról készül lelopni valamit, ha nincs kint akkor az iroasztalomon lát valami “jujj nekem ez most kell” dolgot, oda ugrik fel, ha fel percre nem figyelek rá, akkor valamit kitalál…elkapja a fülhallgatom kábelét, az asztal szélét kezdi rágni, a szönyeget gyúrja…es amint a monitorra nézek mentem ott terem mellettem…megbök, vagy megcsíp…ha nem reagálom le akkor hisztizni kezd…ilyenkor a helyére viszem de maradni egy másodpercet se akar ott maradni…

Aztán kezdődik a flakon kergetés…majd a rózsaszin majom …a lényeg az, hogy egyetlen másodpercre se veszitsem szem elől, minden de minden pillanatban rá figyeljek…na de ez is el fog múlni majd egy szép napon… 😀

Az ággyal egészen jól állunk… most is fel -fel mászik rá, de elég egyszer rászólnom, hogy LEEEE onnan…és indul is le. Nem akadékoskodik többet…de azért kitartóan próbálkozik…igaz, egyre ritkábban, és főként akkor ha semmi mással nem tudja elérni, hogy rá figyeljek…