Hónap: 2008 július

Azoknak akik figyelmeztettek, hogy jól gondoljam meg ha dobit veszek! Hát szerencsére jól meggondoltam 😀

Azt hiszem, hogy ha felkészületlenül ér most a gutaütés kerülgetne a hülyeségei és a rosszalkodásai miatt. De valahogy már nem tudnám elképzelni, hogy ne lépjek be aggódó szívvel a házba, hogy tudomásul vegyem a rongálásokat, és örvendjek ha csak egy virág van lehúzva, a kajája van kiborítva, és egyéb apróságok. Igazándiból egy kicsivel több rongálásra számítottam részéről… persze lekopogni fába még túlságosan korai, de végeredményben EDDIG jobban viselkedik mint mertem volna remélni…

De igazából azt hiszem jó volt várni a kiskutyára 3 évet. Mert hiszen így annyi de annyi türelemmel töltődtem fel én is, hogy néha elképedek mennyire nem tudok felidegeskedni amikor valami hülyeséget csinál. Megszidom, mert ugye nem hagyhatok rá mindent, de nem megy fel a cukrom, nem mérgelődöm, hanem egyszerűen túlteszem magam a károkon… ja és ha a párom néz fel az égre akkor csak jön egy vigyor és mondom: nah ilyenek a dobi kölykök 😀

Ma amíg elautóztunk az állatorvosi rendelőig, a drágaság ügyeskedett… és az egészben a mókás az volt, hogy az eredményt csak itthon vettem észre … Furcsa volt, hogy kihámozta magát a hámból mire odaértünk, de nem is figyeltem, azt hittem addig ráncigálta magát amíg az engedett és kitágult annyira, hogy kifért rajta. Bár ez nem lenne megengedett egy hámnak… na a lényeg az, hogy visszafele nem tettem rá a hámot, csak a nyakörvétől kötöttem ki, mert már arrafele menet egészen szépen ült a kocsiba. Persze, hogy szépen ült, hát nagyon el volt foglalva! Én meg nem tudtam annyira figyelni rá is, a forgalomra is, hogy mindezt észrevegyem.

Vagyis azt, hogy teljesen elrágta a hámot, azért tudott kimászni belőle :O Szóval volt hám, nincs hám.

Na sebaj, megvan már a modell, és fogunk varrni neki egyet mi, egyáltalán nem ördöngösség, és az meg olyan lesz, hogy amikor rárakom akkor olyan szépen rá fog simulni, hogy ott mese nem lesz! Legalábbis remélem 😀

Megnéztem Google Earth-el, a mai séta úgy nagyjából 2.4 kilométer volt. Persze nem számítottam bele azt amikor megálltunk majmozni azon a helyen ahol el lehetett engedni, és történetesen nem volt senki. Na meg a toboz dobálás sem. Csak kíváncsiságból néztem meg, de elég érdekesnek tűnik, és kiváncsi vagyok merre fogok járni a kutyával. Így ha lesz időm a séták után elkészítem az útvonalat és megmérem mennyit mentünk.

A mai sétának is volt egy érdekessége… egy középkoron túli hölgy csodálta meg, de annyira, hogy megállított, megsimizta, nézegette, állítólag neki is volt, oszt még egy darabig egy úton haladtunk…

Ugye már most tudjuk, hogy hova kéne menni a hétvégén… de őszintén szólva nem tervezek semmit. Már a múlt előtti héten is úgy mentem volna, kutyástól, hiszen a túra is ideálisnak ígérkezett, nem túl sok járkálással, olyan hogy időnként meg megáll és elidőz a nép, majd tovább megy, szóval olyan, hogy ha ki is fáradt volna amíg a helyi tevékenységek folytak volna lett volna ideje pihenni… na de közbeszólt a rosszulléte, így nem mentem vele csak ki falura. Persze ott is volt alkalma mozogni és ugrálni. Szóval nem tervezek, ha úgy alakul akkor biza jó lenne menni.

A ma reggeli sántikálás után elmentünk az állatorvoshoz, hogy biztos ami biztos azért nézze meg ő. Hiszen mire elindultunk már sehol nem volt semmi sántikálás, persze ott se volt, azóta se volt, de azért mégiscsak jobb ha valaki olyan látja aki tudja is mit nézzen…

Kezdetben PrezLee mindent akart csinálni csak a rendelőbe bemenni nem… de nem vettem észre rajta, hogy rossz emlékei lennének és félne, hogy ez lenne a tiltakozásának az oka, hanem valami szagot fogott és azután kutakodott még az utcán. Az állatorvost örömmel üdvözölte, de aztán megint ki akart menni. Nem tudom mit érezhetett ott kint, az is lehet, hogy valami enyhe kaki ingere volt, mert olyankor akar ennyire kimenni és csak akkor követelőzik ennyire. Végül elmúlt, az állatorvos megnézegette, elmondtam a látottakat, láthatta ő is, hogy most már nyoma sincs a sántikálásnak, de azért kapott egy gyulladásgátló injekciót, aminek természetesen vannak mellékhatásai is: mégpedig az, hogy a kutya szomjas lesz tőle és sok vizet iszik, na persze ettől meg sokat pisilik.

Ezen mellékhatást biza keményen megtapasztaltuk … először a folyosót locsolta végig, igaz ott állt az ajtó környékén, és gondolom olyan nagyon kellett neki, hogy még hisztizni is elfelejtett… eh, nem világ vége, feltöröltem, levittem, ott is folytatta egy pár cseppel. Visszajöttünk, nekifogtunk Rongyozni meg Donald-al játszani, erre jön meg térül fordul, és felugrik az ágyra… mire mondtam volna, hogy mész le onnan, már csurgott is belőle a felesleges lé… az ágyra.

Fogtam a fejem, szidtam egy sort, de hát nem igazán volt megint hibás, így előkapartam néhány nedves zsebkendőt és ideiglenesen azzal töröltem fel, majd megint lerohantam vele pisilni. Ez is megvolt, még egyszer voltunk lent, majd elmentünk egyet sétálni. Legalább 3-4-szer állt meg csurogtatni.

Hazajöttünk, majd 2x megint lementünk, egyszer eredményes volt, másodszor játszódtunk egy picit az udvaron. (2 fél kört, mert már szinte elkezdett ugatni, és ugye a szomszédokkal nem akarok még jobban összeveszni)

Készítettem néhány filmecskét is PrezLeevel, most jutottam oda, hogy átdolgozzam őket. Eddig meglenne, majd ha még készítek filmecskéket akkor azokat is összevágom és folytatom. Addig is: