A helyedre kezd egészen jól menni. Főleg kajálás közben. Az asztalról például nem kap falatkákat, csak azután, hogy helyre ment, ott leült. Kezdetben csak ült fél méterre az asztaltól és esett ki a szeme. De általában valamelyikünk helyre küldte, meg is mutatta hogy hova kell mennie, ott leültette majd kapott egy jutalom falatot. Többször kellett ezt megismételni, és már többször előfordult, hogy csak a “helyedre” kimondása után helyre ment és leült. Természetesen ekkor azonnal meg lett dicsérve és azonnal kapott falatkát is.
A “szabad” is nagyon jól megy, szerintem megértette egyszerűen mit várok el tőle… mármint ha leteszem a kaját, akkor nem veheti el amíg nem kap rá engedélyt… persze ezt még nem tudja csak amikor nagyon koncentrál…
A “le onnan” mármint természetesen az ágyról….van amikor megy csak “szavakból”… de ezt bevallom, hogy még ritkán “érti meg”… mert érteni érti, de azért próbálkozik keményen… Felugrik és azonnal fekszik-be vágja magát. Na de leszedéskor nem tiltakozik, csak néz gyilkos szemekkel…
Ma volt egy nagyon édes jelenet… Tibi ebédelt igaz kissé későn, hat óra fele, a kutya ült a helyén én azt hiszem mosogattam, és csorgott a nyála. De úgy, mint valami vérbeli boxernek, (annak láttam utoljára ilyen fajta nyálazást) és meredt szemekkel nézte Tibit amint eszik. Le kellett törölnöm, annyira nyálas volt… Na persze azonnal kértem egy “fekszik”-et, hogy legyen miért dicsérjem és kapott egy falatkát amiért ügyesen végrehajtotta…
