Hónap: 2008 június

Ma megvolt a második rend oltás, ellenben elfelejtettem a kullancs elleni kezelést megkérdezni… így délután vissza kell mennem, mert ez megint egy fontos valami. A hétvégén akarom vinni falura, és ott vannak kecskék, illetve még a környéken valahol van juhnyáj is. Ráadásul a napokba olvastam valami újságcikket, miszerint a közeli parkba és környékén is megjelentek a kullancsok. Igaz direkt a parkba nem szabad kutyával bemenni, ellenben a környéken kell elmennek a kutyasétáltató helyre, így ez is egy amolyan kötelező valamivé vált mint maguk az oltások.

Nem beszélve arról, hogy a kutyasétáltatásra kijelölt helyek sincsenek se tisztiva, se fertőtlenítve soha. Illetve ha megyünk kirándulni a hegyekbe, ott is mindenhol tele van kullacsokkal…

Elmentem vásárolni, és amikor elmentem ő a helyén feküdt, de nem aludt, hanem csak elvolt magában.  Kiléptem az ajtón, vártam pár percet és mert kíváncsi voltam ha nekifog sírni…Csendben maradt, így elmentem nyugodtan a bank automatáig, kivettem valami pénzt, majd elcammogtam a boltig. Mikor hazaértem, kb 3 lépésre lehettem az ajtó előtt amikor vakkantásokat kezdtem hallani. Azelőtt tök nyugodtan ülhetett, mert nem szűrődött ki semmi zaj. Ahogy a kulccsal kezdtem matatni még jobban ugatott, és csodálva néztem ahogyan ennek a 9 hetes kis tüneménynek fel van borzolódva a hátán a szőr oly nagyon védte a lakást.

Persze mikor meglátott akkor egyből vége volt, jött boldogan üdvözölni.

Szenzációs minden esetre.

Ma egy icipicit átrendeztem a szobát, és a másik sarokba költöztettem a helyét. Nagyon aranyos volt, azonnal tudta, hogy az az ő helye, hiszen ott van a pokróca! Nem is keresgélte a helyét a másik sarokba, egyenesen odament és birtokba vette.

Eddig volt egy régi asztal, amelyet fejjel lefele fordítottam, hogy tudja ő is behatárolni. Ennek az volt a nagy hátránya, hogy alatta nehéz volt tisztitani, és hogy mindig egyik vagy másik oldalán lelógott a feje, attól függetlenül, hogy ha középre fekszik akkor bőven lett volna elegendő… De ő mindig a szélére feküdt, annak a párkányának dőlt neki és a végén a nyaka alatt volt egy kb 7-8 centis magasodás majd a feje a földön. Most csak simán a porkócát tettem a földre, azt pedig eltüntettem.

Mivel még nem járhatunk ki a házból, nagyon sok érdekesség ugye nem történik… Kezdem szoktatni az egyedül léthez, és elgondolkodtam egy ketrec beszerzésén. Végül is nagyon jó ötletnek találom, főként azért mert elképesztő mennyi gyagyaságot képesek művelni amíg kicsik…A kisebb baj, hogy szétszedi az ágyat, lerágja a bútorról a fogantyút, de a szoba ahol tudom hagyni (mert nincsenek kábelek) mégiscsak rejteget egy csomó veszedelmet… én is sokkal nyugodtabban mennék el itthonról, ha tudom, hogy arra a kis időre ő ha nem is boldog de biztonságban van. És ahhoz is hozzá lehet szoktatni, szépen fokozatosan.

Egyelőre lássam honnan tudok beszerezni ilyen “fekhelyet”.

Meg természetesen olyankor is jól jönne, ha mondjuk kénytelen lennék anyuméknál hagyni 1-2 napra…Így ők is nyugodtan tudnák végezni a dolgukat amikor éppen nincs idejük foglalkozni vele, és én is tudom, hogy nem zavarja össze teljesen a napjaikat a rosszcsont ebem… Nem akarom én ott hagyni, de attól függetlenül lehetnek ilyen esetek.

Ami változott az, hogy a folyosón már végigmegyünk gyalogosan, majd csak a lépcsőkön cipelem le ölben. Illetve az udvaron is ölben jár még… de lassan ahhoz is szoktatom, no meg a pórázhoz. Ha cipelheti a pórázt akkor szívesen jön megy.. néha azonban megmakacsolja magát és csak ül és néz értetlenül.

Ez egy olyan téma amire minduntalan visszatértem 😀 de most azért, hogy beszámoljak, már alig alig kapja meg a kezemet… Ma a legtöbb harapás véletlenül történt, nem a kezemet “pályázta” meg, hanem a rongyot, de a rongyot a kezemmel fogtam és persze egy egy csípés nekem is jutott…Még van a másik játék amikor is “támad” de akkor kitalálta, hogy nem csipi meg a kezemet hanem csak megbök az orrával. Persze közben ugat és ugrál, majd megint bök egyet, majd megint ugat és ugrál, és ezt ő nagyon élvezi…