Hónap: 2008 június

Ma bementünk Kolozsvárra reggel korán. Tervbe volt véve, hogy délután jövök vissza, hisz amíg édesanyám nem jön haza, addig segítek itt édesapámnak… Minden rendben volt amíg haza nem érkeztünk. Ott PrezLee úrfi nekifogott rosszalkodni. Először lekérezkedett pisilni, majd még egyszer lekérezett, majd harmadszor is, és negyedszer is…. nem lehet nem levinni, mert az ember soha nem tudja mikor “gondolja komolyan” … a négy alkalomból kettő volt komoly, a másik kettő meg csak a sétálási kedv, és az, hogy szórakozik velem…

Nemsokára elmentem, vásároltam egy számítógépes dobozt, mert otthon volt egy teljes gépre való alkatrész, amelyhez csak egy doboz hiányzott, gondoltam hamar összeszerelem és kihozom, tudjak itt is valamit kezdeni a géppel, ne várjak negyedórákat amíg valami elindul.

Igen ám de ebben a dobozban voltak olyan polisztirén darabok, és a kartondoboz se kimondottan kutya… legalábbis szerintem PrezLee valami effélét gondolhatott, mert amíg én elvoltam a gép szereléssel ő nekifogott a szobába szétszedni a kartondobozt és azokat a fehér “műhó” vacakokat…

Még szerencsére idejében észrevettem, mert a végén behavazta volna az egész szobát:

Na mi mást tehettem volna mint a maradékot elpakolom, a nagyobb darabokat összeszedem, majd felporszívózok? Megtettem, de természetesen ez ismét egy kedvenc játéka volt… a búgó porszívó körül hevesen ugrándozni, ficánkolni és nagyokat vakkantani…

Be se fejezem a takarítást az irodába amikor hallom, hogy elcammog vizet inni… ügyes kutya, gondolom én, majd hallom, hogy megint tevékenykedett… a kajás tálját még nem volt időm összeszedni. Ma az utazás miatt csak szárazon adtam neki kutyaételt, és még nem volt időm összeszedni tálastól. Az egész maradék ételét kiborította, majd boldogan szedegette fel a szemeket a földről:

😀 Szóval a mai nap kicsit rosszalkodott PrezLee úrfi…

Ma reggel hatkor szólt az óra, de mivelhogy háromkor kerültünk ágyba, természetesen csak fél hétkor kászálódtunk ki … Megfejtük a kecskét, ittunk egy kávét és elindultunk a betonrengeteg felé… Az út elég normális volt, és annak ellenére, hogy nyolc előtt pár perccel érkeztünk a városba, azért már érződik, hogy Kolozsvár jó része elindult nyaralni… természetesen volt autó tömeg, de azért a reggeli csúcsforgalomhoz képest elviselhetőnek nevezném.

PrezLee végig aludta az utat, máris megszerette az autózást, sőt ha hallja, hogy beindítjuk az autót lázasan elkezd jönni menni… mintha tudná, hogy akkor valami fog történni. Önként mászik be a kocsiba, oda ahol nyitva van ajtó, sofőrülés, anyósülés, hátsó ülés tök mindegy neki, csak nehogy lemaradjon…

😀 múlthéten például csak kivittem a kocsit az udvarról, és ekkor is beültettem, mert nyugodtabb voltam én is ha tudom, hogy ül hátul mint a feszület mintha ugrálna a kocsi körül.

Vasárnap kint voltunk szénát gyűjteni Gyuri bácsinál. PrezLee kutya pedig mindezt nagyon élvezte. Az egész természetesen azzal kezdődött, hogy megmártotta magát a tóba, kihozta néhányszor a flakont a vízből, majd összevissza jött ment a fűben. Egy idő után letelepedett az árnyékba és nézte, ahogyan az emberek dolgoznak a tűző napon… Amikor a szénakazal olyan fél méter magas körül járt föltétlenül ő is fel akart mászni. Ott ugrált, mozgolódott a kazal tetején, ő volt az egyik fontos szereplője annak, hogy a kazal rendesen meg legyen taposva. Nagyon kellett vigyázni a kis huncutra, mert ugye az emberek villával tették vették a szénát, de szerencsére mindenki nagyon óvatos volt amikor PrezLee ott lábatlankodott.

Egy adott pillanatban a nagy meleg ellen a kocsi alá húzódott be…szerencsére ahogy fél percig nem tudtam merre tartózkodik azonnal keresni kezdtem… még mielőtt a kocsi elindult volna nagy nehezen sikerült kiráncigálni alóla, mert őkegyelme a legmélyebb álmát aludta a kocsi alatt, és annak ellenére, hogy felébredt a hívó szóra egy morcos tekintettel, egy nyögéssel és a visszabújással válaszolt…

Játszott még a kutyákkal, az egyik kis testű, de közben a legidősebb keverék kutyus tetszik neki, és érdekes módon az első naptól szimpatizálta PrezLee-t. Azzal minden találkozás alkalmával játszanak egy keveset, szalad egy két kört mielőtt faképnél hagyja.

A kölyök kutyák azt hiszem még túl picik a fergeteges hancúrozásokhoz,  játszadoznak ők egymással, de nem igazán kergetőznek, hanem inkább elrágcsálnak valami fadarabot, megszagolják egymást, felborulnak, beülnek a tóba hűsölni… még meg meg cibálják az anyukát de azt is alig alig, szóval nem azok a nagyon pajkosak még. Kíváncsi vagyok, hogy mondjuk egy hónap múlva változni fognak valamit vagy egyszerűen csak ilyen a természetük.